Palya Bea: ”A nők tudják, hogy kell szülni”

Palya Bea: ''A nők tudják, hogy kell szülni''

Május közepén jelent meg Palya Bea új szólólemeze, az Egyszálének, a bátor és lendületes Szülésdallal. Honlapján ezt írja: „A saját dalok pedig az úton járva születtek. Olyan helyeken jártam, ahol egyszerre van düh és szomorúság, de sok öröm és végsősoron rengeteg nevetés is”. Beát a dal születéséről faggattuk.

– Milyen élményekből született meg a Szülésdal?

Rengeteg szüléstörténetet hallgattam végig. Sok barátnőm, ismerősöm szült, sőt, sok férfibarátom, zenésztársam is sokat mesélt a szülés élményéről. Én meg még csak lemezeket szülök, egyenlőre, nyilván ez is benne van a dologban.

De az igazi katalizátor Az ötödik álom című könyv Igor Csarkovszkij munkájáról szóló fejezete volt: a hatvanas években a Krímben nők szültek tengervízben, delfinek társaságában. A várandós nők és férjeik az átmeneti rítusra együtt készülnek fel, természet, tengervíz közelségében, elmélyültségben. Én magamnak ilyet kívánok majd, hozzám ez áll közel.

Egy másik témakör az énekműhelyeim során kezdett egyre inkább foglalkoztatni, látván ezeket a csodálatos nőket az éneklés hatására felbátorodni, kinyílni: hang, saját hang, saját hangunk ismerete, saját testünk ismerete, női önismeret, a női közösségek ereje. A dallal én csak ennyit akartam mondani: a nők alapvetően tudják, hogy kell szülni, és abban, hogy ezt elhigyjék, egymásnak nagyon nagy támogatást tudnak adni.

Először a refrén volt meg, szerettem a humorát, de aztán sokat dolgoztam a többi versszakokon. Tudtam, mit akarok mondani, mégsem jöttek könnyen a sorok, sokszor írtam át. A téma elkezdett bennem mozgolódni, és bár tudtam, hogy ezzel valamibe belenyúlok (otthon vagy kórházban, női barátság, női közösségek stb.), először inkább az volt a fontos, hogy magamon átszűrve a témát, mi sül ki belőle(m).

–  A dalhoz készült egy werkfilm is, ahol nőkkel, szakemberekkel beszélgetsz a szülésről, nőiességről. Miért tartottad ennyire fontosnak, hogy a háborítatlan szüléssel foglalkozz?

A szülés még nem élményem, de a női barátságok, egymást támogató, rivalizálástól mentes női kapcsolatok viszont igen. Erre nagyon fel akartam hívni a figyelmet, mert nekem nagyon nagy erőt ad. Szeretettel és humorral akartam megfogni ezeket a témákat (szülés, női barátság), úgy mondani ki talán eddig ki nem mondott, ki nem énekelt  dolgokat, hogy az közben ne bántson. Nem akarom megmondani, hogy ki hogy szüljön, csak azt, hogy egy nő az tudja, hogy neki mi a jó, szerelmeskedés közben, vagy a szülés helyzetében. De akár a munkahelyen, az érzelmi életében is tudja… csak merjen hallgatni a teste és a lelke jelzéseire. Nagyon pontos műszer mindkettő, ha egyáltalán ez kettő, és nem egy csodálatos, érzékeny, egészet alkotó valami.

Most meg kapom a leveleket, nők, orvosok reagálnak a dalra. Pozitívan. Hátha ez a sok pozitív energia, a dal poénjain felhangzó közös nevetés elindít egy új, finomabb párbeszédet az otthonszülést követők és a kórházban szülést igénylők, nők és férfiak, várandós nők és orvosok közt.

– Ez az egyetlen dal a lemezen, ahol nem egyedül énekelsz. Kik szerepelnek a filmeken, hogy jött össze a csapat?

A barátnőim, és olyan nők, akik nekem sokat jelentenek. Persze sokkal többen vannak, de nagyon pici volt a súdió…

Hámori Gabi színésznővel két éve tartó szoros barátság fűz össze, nagyon sok hasonló dolgon megyünk át. És ő nagyon pontosan ért engem, nagyon gyakran félkész dalokat énekelgetek neki, érlelés végett.

Boldizsár Ildikó egy nagy boszorkány, mesékkel gyógyít, a mesékben rejlő ősi szimbólumokat használja akkor, amikor valakit, aki az útján esetleg eltévedt, kivezet a sűrűjéből.

Kriston Andi a testünk alsó felének tabuit oldja, hihetetlen bölcsességgel, humorral. Szerintem minden nőnek és férfinak el kellene menni meghallgatni őt. Nemcsak jónéhány óra tuti röhögés – Andi felszabadult, csodálatos lényének energiája mindenkire átsugárzik – de nagyon elgondolkodtató is: miért is nem beszélhetünk a nemi szerveinkről, a szeretkezésről,a nőgyógyászati vizsgálatról, a szülésről – nyíltan?

Sándor Ildikó folklorista, drámapedagógus, gyerek-táncházvezető a gyerekekhez valami olyan finom szálakkal tud kapcsolódni, olyan dalokat, meséket, gyakorlatokat tud előhúzni a pont jó pillanatokban, hogy én azon mindig elámulok.

Bozsogi Dia és Viga Orsi trénerek, nagyon fontos barátság köt hozzájuk, egyszerre lépünk át fontos fázisokat, ki-ki a maga módján, de mindig ott vagyunk egymás számára, támogatásként.

Zoltán Évával vagy tizennyolc éve ismerjük egymást, barátságunk azóta tart, ő valóban az én fészekrakó énem, olyan nő, akiben azok a dolgok hangsúlyosak, amik bennem  – még? – nem: gyereket szül, házat épít, családi életet szervez. Nagyon sokat kapok tőle.

Lipták Orsi szintén majd húsz éve barátnőm, vele közös a sorsunk, falusi lányok városon, néptánc, néprajz az egyetemen… és sok sok száz átbeszélgetett óra.
Ők ketten egyébként kisbabát várnak.. ők igen, én nem…

Aztán Mező Ildi, titkos múzsám a dalokhoz. Nagy Zsófi, pszichológus, play-back színházas, a csillogó szemű. Tenner Kata, énekes, terapeuta, aki úgy tud nevetni, hogy attól egyből jó kedve lesz az embernek. És olyan gyönyörűen énekel… Mihucz Kata az örökmozgó, állatszerető, csupa élet nő, Bicsérdy Léna pedig az közülünk, akit egyszerűen imádni, ölelni kell, mindenki felé olyan megkérdőjelezhetetlen szeretet árad belőle. Vogronics Zsuzsi az, aki az Egyszálének albumot megálmodta képekben. Szász Detti pedig agykutató, jógatanár, nagyon szoros barátság köt össze minket, és ő a menedzserem is.

Így együtt hoztuk létre vasárnap azt az áramlást, amiben a dal és a film elkészült. Ez az áramlás továbbgyűrűzik, mindenkit, aki részt vett benne, nagyon megerősített. Én pedig alig hittem el, hogy ez összejött, annyira sok munkánk volt vele, és egyszer csak majdnem mindenki, aki számít, ott volt mellettem.

– És ne feledkezzünk meg a titokzatos doktor úrról sem, Dr. Bálint Sándor szülész-nőgyógyászról, aki egyetlen férfiként szerepel.

Ez a fantasztikus ember és tapasztalt szülész-nőgyógyász egy szimbolikus figura ebben az egészben, annak a szimbóluma, hogy valaki férfiként, orvosként érti, tudja, hogy itt arról van szó. Hogy a nők tudják, hogy kell szülni, és az orvos abban tud segíteni, hogy ezt a nők maguk elhiggyék. Nagyon fontos az, amit ő a riportban mond: mi férfiak és asszonyok egymásért vagyunk ebben a világban. És hogy egy orvost arra képeznek, hogy felismerje a betegséget, és ha nincs betegség – pl. szüléskor -, akkor nehezebben találja a helyét, nehezebb értelmezni azt, hogy mi is történik.

Amikor visszanéztem a werkfilmet, és meghallgattam újra, amit Dr. Bálint Sándor mond, megrázkódtam, jó értelemben: itt egy önismeretre bátor férfi, Férfi! Ő, a maga érett bölcsességével egy  – oly sokszor vitatott – modern férfiképet is mutat: férfi, aki nem hiúságból cselekszik, megmutathatja a gyengéit is, tudván, hogy ettől csak erősebb lesz, hajlik az önismeretre, és a nőkkel való együttműködésre. Merthogy ez az egész magyar szülés-ügy kicsit a női és a férfiszerepek bizonytalanságáról is szól. De szerintem férfiak és nők együttműködése lehetséges! Egyedül csak egy kis magunkba-tekintés és nyitott szív kell hozzá. Én bizakodó vagyok.

Kapcsolódó link: www.palyabea.hu

hirdetés