Ahogyan a szülői döntéseidért és a nevelési módszereidért, úgy azért sem szükséges bocsánatot kérned, ha főállású édesanya szerepet töltesz be. Bár tény, hogy a XXI. században már egyre elfogadottabb, hogy ha a férj keresete elegendő, akkor az anyuka nem megy vissza dolgozni, mégis gyakori, hogy valaki ilyen-olyan okokból kifolyólag magyarázkodni kezd emiatt. Ez a cikk elsősorban nekik szól.
Döntések és kifogások
Szülőként tulajdonképpen döntések sorozatából áll az élet, melyeket napi szinten szükséges meghozni. Legyen szó kicsi vagy épp nagy dolgokról, egyre megy – nap mint nap szembesülünk olyan problémákkal és szituációkkal, amiknek megoldása, illetve a megoldás mikéntje hatni fog a család, legfőképp a gyermek jövőjére. Kár is lenne tagadni: néha mindenki hoz rossz döntéseket, ez az élet velejárója. Amit viszont fontos szem előtt tartani, hogy nem szükséges bocsánatot kérned, vagy épp magyarázkodnod mindezek miatt olyanoknak, akikre valójában nem is tartozik.
Ugyanez igaz a háztartásbeliségre is. Akár újdonsült anyukaként kerülsz bele egy beszélgetésbe, akár „veteránként” új emberek előtt kerül szóba, néha talán te is frusztrálónak érzed, amiért megengedhetitek magatoknak, hogy ne kelljen visszamenned dolgozni, és már-már kifogásszerű magyarázatokkal igyekszel tompítani az ebbéli döntésetek miértjén és hogyanján. Ám jó, ha tudod, hogy az esetleges rosszalló tekintetek mögött sokkal inkább az irigykedés bújik meg.
PELENKÁK, HA MÉG PICI A GYERMEK
Tanulságos
A háztartásbeli élet sem csak móka és kacagás, és bizony jóval több tanulságot hordoz magában, mint az bárki is gondolná. Olyan „leckéket” kaphatunk az élettől a mindennapokban, amiket egy teljes munkaidős állás mellett talán nem tudnánk teljes egészében „megtanulni”.
Ahogy a gyerek változik, minden változik
A házirenddel, fegyelmezéssel, egy nap időbeosztásával kapcsolatos döntéseink és szabályaink közel sem szilárdak, hosszú távon sokkal inkább nyúlósnak, rugalmasnak kell lenniük, hiszen ahogy telik az idő, az egész család változásokon megy keresztül. Ugyanazok a szabályok, amik három, 5 évesnél fiatalabb gyermeknél egyöntetűen működnek, valószínűleg bukni fognak amikor a gyerekek tizenévesek lesznek, hiába követjük ugyanazokat az alapelveket a megalkotásukkor. Egy háztartásbeli anyuka a rugalmasságot és diverzitáskészséget sokkal könnyebben sajátíthatja el, hiszen a mindennapokkal fogja magába szívni őket.
A cél ugyanaz
Egy háztartásbeli anyuka merőben másabb döntési szituációkba kerülhet, mint egy munkavállaló, így gyakran más utakat bejárva fog eljutni A-ból B-be, ám a végcél ugyanaz: egy egészséges, életvidám, önálló felnőttet nevelni a gyermekből, aki az eléje táruló lehetőségeket kihasználva boldog életet élhet.
Közös vonások
Több van, mint az ember gondolná. Betegség, fogzás, tanárokkal való összezörrenések, tinédzserkori problémák… Minden anyukának szembe kell néznie ezekkel, akár teljes idős munkavállaló, akár nem. Az édesanya édesanya marad, és ugyanolyan minőségű szerepet kell betöltenie minden esetben. Háztartásbeliként valóban könnyebbség, hogy nem nehezedik ránk a munkahelyi stressz, ám nem ettől lesz valaki jobb vagy éppen rosszabb anya. Sokkal több a közös jellemvonás a dolgozó és nem dolgozó anyukákban, mint gondolnánk, csak éppen a megnyilvánulási formái lehetnek változatosabbak.
Szülőnek lenni mindkét esetben nehéz, és egyben csodálatos felelősség. Tudatosítsd tehát magadban, hogy háztartásbeliként nem különbözöl semmiben másoktól, ugyanúgy teljes értékű anyuka vagy – és éppen ezért fölösleges magyarázkodni azért, mert otthon maradtál a gyermekeiddel.
