Egy megbékíthetetlenül ordító, magatehetetlen csecsemő mellett virrasztva anyukák milliói sóhajtottak már fel: „Bárcsak el tudnád mondani, hogy mi fáj!” Aztán csodálkozva figyelték hónapokon keresztül, ahogy a gurgulázó sírásból értelmes hangsorok alakulnak ki, majd megjelennek az első szavak, mondatok.
A pszichológia rejtélye
A pszichológia rejtélyei közé tartozik, hogy bár minden téren óriási különbségek vannak az egyes babák képességei között, addig beszélni minden normális értelmű és hallású személy képes. A beszéd tanulásához szükséges alapok már a születéskor megvannak, a gagyogás megindulásához még az sem szükséges, hogy a kisbaba halljon. Siket csecsemők például ugyanakkor kezdenek el gagyogni mint ép hallású társaik. A beszéd fejlődésének szakaszai meghatározott sorrendben követik egymást, de jelentős különbségek mutatkozhatnak a gyerekek között, hogy ki mennyi idő alatt jut el az egyes szintekre.
Ahhoz, hogy kialakuljon a beszéd, nagyon fontos feltétel, hogy a baba környezetében élők folyamatosan beszéljenek a kicsihez. Nem kell gügyögni, babanyelven gagyogni, értelmesen, érzelmesen beszéljünk a csecsemőhöz!Nagyon fontos a szeretetteljes környezet is. Vizsgálatok bizonyították, hogy a szeretetteljes légkörben felnövő alacsonyabb értelmi képességgel rendelkező babák szebben és érthetőbben beszélnek mint értelmesebb társaik, akiket viszont elhanyagoltak érzelmileg.
Féléves korig
A csecsemőkor első szakaszában főként a beszéd észlelése fejlődik. A kéthetes újszülött már képes az emberi hangokat megkülönböztetni más zajoktól. 2-6 hónapos kor között tart a gagyogás szakasza, ekkor kezd el a csöppség a sírástól eltérő hangokat használni. Ekkor szinte a világ összes nyelvének a hangját képes produkálni egy csecsemő. Ez itt még csak akaratlan, örömet nyújtó játék a hangokkal, és leginkább akkor figyelhető meg, amikor a kicsi jól érzi magát. Nagyon fontos már ebben a szakaszban is, hogy minden tevékenységünket folyamatosan beszéddel kísérjünk, és ha kell, a csecsemő helyett is válaszoljunk!Ezáltal a gyerkőc belenő abba, hogy mi is a beszéd funkciója. A magyar anyanyelvi környezetben növekvő babák először az a-t, á-t, illetve a mássalhangzók közül az ajkakkal képzett m, b, p hangokat kezdik először mondogatni.
Értelmes hangsorok
6-8 hónapos kor között következik a gagyogás második fázisa, amikor eltűnnek azok a hangok, amelyeket a környezet nem erősít meg, és csupán az adott nyelvre jellemző hangok maradnak meg a repertoárban. Amíg féléves kor alatt a környezet minden hangprodukciót kitörő örömmel fogad, ebben a szakaszban már inkább a számunkra értelmes hangsorokat erősítjük meg. Ez leginkább úgy történik, hogy a gyerek kiejt valamit, az édesanya az értelmes hangsort utánozza, majd a kicsi megismétli.
Egyszavas mondatok
A 8-10 hónapos csecsemő már képes arra, hogy utánozza az általunk kiejtett hangsorokat. Egyéves kor körül jelennek meg az első, tudatosan kiejtett szavak. Ezeket egyszavas mondatoknak is tekinthetjük, mert jelentésük mindig az adott szituációtól függ. Ha sikerül valamit a nevén neveznie, mutassuk ki az örömünket! Sose javítsuk ki a gyereket, inkább mondjuk el újra meg újra helyesen az általa kiejtett szót!A kicsi szókincse elképesztő tempóban bővül, még akkor is, ha mi ebből nem sokat látunk, hiszen nem minden szót képes kiejteni, ám azt vesszük észre, hogy egyre több mindent megért abból, amit mondunk neki. „Szókincsbővítésként” érdemes együtt mesét olvasni, a képeken megmutatni és megnevezni az egyes tárgyakat, állatokat. Hamarosan észrevesszük, hogy a kicsi rendre megmutatja a képen a megnevezett dolgokat. Beszélgessünk, meséljünk neki sokat, és sohase hasonlítsuk más baba fejlődését a miénkhez. Minden gyerek a saját ütemében tanul meg beszélni, kár aggodalmaskodni.
