Mindegy gyermek különböző ütemben fejlődik és minden tanulási szakaszban különbözik az is, hogy egyes kisgyermekek mennyi időt, milyen intervallumot töltenek el a tanulással. Ilyen az olvasás elsajátítása is, ami lássuk be, nem a legegyszerűbb folyamat, de szinte minden gyermek átugorja ezt az akadályt előbb vagy utóbb.
Ha bármi kételyed volna a csemetéd fejlődési gyorsaságával, érdeklődj bátran szakembereknél, akik segítenek majd eloszlatni az aggodalmakat, netán útmutatást adnak a probléma leküzdéséhez. Most pedig vegyük át lépésről lépésre, hogy általánosságban milyen ütemben történik a fejlődés a legtöbbeknél. (Ismét hangsúlyozom, ez nem rendeltetésszerű, pusztán egy minta, mely alapján felmérhetitek hogyan tanul meg valaki olvasni.)
Csecsemőkor – 1 éves korig
A gyermek megtanulja, hogy egy gesztus vagy egy hang mind-mind információval van feltöltve. Valamilyen módon reagál, ha beszélnek hozzá. Képes a figyelmét egy tárgyra vagy személyre fókuszálni. Legalább 50 szót meg is ért 1 éves kora végére. Segítséggel magához vesz egy könyvet és lapozni is tudja azt. Megérinti a benne lévő képeket és hangot ad ki, hümmög, gagyog, ha valamit meglát.
Kisgyermekek (1–3 évesek)
A gyerekek általában:
- képesek válaszolni a könyvekkel kapcsolatos egyszerű kérdésekre, például: a mit mond a tehén? Hol a tehén? – jellegűek esetén képes utánozni a hangját, rámutat a fotón az adott állatra
- felismerik képeken családtagokat és meg is tudja mutatni őket
- imitálják az olvasást, úgy tesznek, mintha olvasnának
- papírra firkálnak
- általuk jól ismert verseket/mondatokat befejeznek
- ismerik a könyvek nevét és borító alapján azonosítják őket
- van kedvenc könyvük, amit kérnek, hogy olvass el nekik
- önállóan képesek lapozni
Korai óvoda (3 éves kor)
A gyerekek általában:
- képesek önállóan felfedezni könyveket
- elmondani maguktól egy történetet, amit hallottak
- hosszabb ideig fókuszálni a hangosan felolvasott könyvre
- elénekelni az ABC-dalok valamely verzióját
- lerajzolni szimbólumokat, amik hasonlítanak az írásra
- felismerik a nevükben az első betűt
- megtanulják, hogy a rajzolás és az írás különböző dolgok
- utánozzák a könyv hangos olvasását
- 3 idézet karácsonyra – áldott, békés karácsonyi ünnepeket
- Irodalom és zene a Zsámbéki Nyári Színházban
- Kihirdették az Év Gyerekkönyve-díjasokat
- Ma van magyar költészet napja – emlékezzünk költőinkről
- „Szeretek lemenni a felszín alá” – Nádudvari Péter gyógypedagógussal beszélgettünk
- A legszebb őszi idézetek
Késő óvoda (4 éves kor)
A gyerekek általában:
- képesek felismerni jeleket, címkéket
- rímes szavakat megismerni
- megnevezni az ABC betűit, nagy nyomtatott betűk esetén
- felismerni a betűket a saját nevükben
- leírni a saját nevüket
- a szótagok ismeretének fejlődése
- ismerős betűkkel szavakat próbálnak írni
- megértik, hogy olvasni balról jobbra, fentről lefelé kell
- visszamondanak hallott történeteket
Óvoda (5 éves korban)
A gyerekek általában elkezdenek:
- leírni néhány betűt vagy számot, szót
- felismerni néhány szót nyomtatásban
- „megjósolni” mi következik egy mesében
- megérteni egyes szavak konkrét meghatározásait
- elolvasni néhány szót és felismerni azt, netán mondatot alkotni vele
- sorrendbe rakni egy történet eseményeit
- párosítani kimondott és leírt szavakat egymással
- A digitális kor pozitív és negatív hatásai a gyermekekre – 1. rész
- Mikor érdemes logopédushoz fordulni a gyermekkel?
- A logopédus az élet, beszélni tudni illik, kortól függetlenül
- Félek, hogy nem fog tudni beszélni a gyermekem
- Mi az az alvás regresszió?
- Amikor majd először alszik egyedül a gyermek
Első és második osztály (6–7 évesek)
A gyerekek általában elkezdenek:
- elolvasni ismerős történeteket
- képeket és külső infókat használva ismeretlen szavakat kitalálni
- használni írásjeleket és nagybetűt az írás során
- korrigálni magukat hangos olvasás közben
- elmagyarázni egy történetet képeken keresztül
- logikusan írni úgy, hogy a leírtaknak van eleje, közepe és vége
Második és harmadik évfolyam (7–8 évesek)
A gyerekek általában elkezdenek:
- hosszabb könyveket is önállóan olvasni
- hangosan, hangsúlyozva olvasni és kiejteni
- megérteni a bekezdések fogalmát és elkezdeni alkalmazni őket
- helyesen használni az írásjeleket
- helyesen mondani rengeteg szót
- jegyzeteket írni, telefon üzenetet vagy e-mailt
- megérteni a humor szövegét
- új szavakat használni
- felülvizsgálni a saját írást, hogy történetet alkosson és illusztráljon
Negyedik és nyolcadik évfolyam (9–13 éves kor)
A gyerekek általában elkezdenek:
- felfedezni különböző szövegeket és megérteni azokat, pl. életrajzok, költészet és fikció
- megérteni és feltárni elbeszélő szövegeket
- kiolvasni információkat egy tudományosabb könyvből
- megérteni a mondatok közötti kapcsolatokat
- azonosítani a beszéd részeit, például hasonlóságokat vagy metaforákat
- helyesen azonosítani történetek főbb elemeit: idő, hely, probléma, megoldás
- szórakozásból olvasni és írni
- szövegeket elemezni
