Babaúszás: gyakori kérdések – videóval

Babaúszás: gyakori kérdések

A babaúszás segíti az idegrendszer és az immunrendszer fejlődését, erősíti a légzőizmokat, a foglalkozások pedig elmélyítik a családi kötődéseket, a baba és a szülő közötti bizalmat. Általában három hónapos kortál lehet elkezdeni a foglalkozásokat.

Miben segít a babaúszás?

  • a könnyebb önálló mozgás által a gyermekek idegrendszerének még teljesebb fejlődésében,
  • az immunrendszer és a merülések által a légzőizmok erősítésével a különböző betegségek elkerülésében,
  • már meglévő betegségek, elváltozások tüneteinek enyhítésében, terápiájában, (mellkas deformitás, donga láb, stb.),
  • a rendszeres mozgás megszerettetésében,
  • a családi kötődések elmélyítésében,
  • a baba-szülő közötti bizalom kiteljesedésében,
  • a kommunikációban,
  • a csoportos foglalkozások miatt a társadalmi beilleszkedésben (szocializáció).

Mikortól – meddig lehet elkezdeni?

Általában három hónapos kortól (az oltás után) lehet elkezdeni a foglalkozásokat. Szülőként láthatjuk, hogy mennyire kedveli a baba az otthoni fürdőzést, nyitott, barátságos-e. Akkor is be lehet csatlakozni egy-egy csoportba, ha ez nem így van, de lehet, hogy az első egy-két alkalommal pici babánk kicsit meg lesz illetődve. Ezért érdemesebb kis létszámú csoportos foglalkozáshoz csatlakozni, (vagy akár, ha mód nyílik rá az első foglalkozást egyénileg szerveztetni), hogy a babának legyen lehetősége megismerkedni a medencével, az új környezettel, társaival és az őket kísérő szülőkkel bizalmasabb kapcsolatot építhessen ki, amitől biztonságban fogja érezni magát, egyéni fejődésére is jobban oda lehet figyelni, így a siker nem várat magára.

Ám ha nincs lehetőség kis csoportba járni, akkor mindenféleképpen figyeljünk oda arra (akkor is, ha ezt az oktató esetleg nem közli velünk), hogy az első időben többet húzzuk magunkhoz, hogy érezze testközelségünket, ettől nagyobb biztonságban van. Mindig képzeljük magunkat kisbabánk helyzetébe és akkor valószínűleg tudni fogjuk, hogyan cselekedjünk.

Úszóklubonként – egyesületenként – módszerenként változik, hogy mennyi idős koráig fogadják a gyerekeket. Általában a legtöbb helyen várják kb. 3 éves korig őket, de érdemes megkérdezni, hogy kezdőként is fogadják-e, nem csak úgy, hogy járt előtte foglalkozásra. Azokon a helyeken, ahol élettani sajátosságokra épülnek a feladatok mód nyílik a későbbi kezdésre is.

Ám vigyázzunk bárki-bármit mond egy, 1-3 éves gyermeket már nem szabad lehúzni akaratán kívül, megfelelő előkészülés nélkül a víz alá, mert könnyen megutáltathatjuk vele a dolgot. Kellő előkészítéssel azonban nagyon jól meg lehet tanítani nekik is a merülést.

Az alábbi videón megnézhetsz egy összeállítást, hogy mennyit ügyesedik egy rendszeresen úszó baba 3 hónapos korától 16 hónapos koráig.

A búvárreflexről, a merülés imitálásáról és a merülésről

Amikor az egészséges kisbaba arcát víz éri, visszatartja a levegőt, erőteljesebb, ritmusos mozgásba kezd. Ugyanezt tapasztalhatják otthoni hajmosás alkalmával, ha véletlenül lecsorog a pici baba arcára a víz. Nem megijed, csupán az életösztöne működik helyesen. Mindez egy életfenntartó feltétlen reflexnek köszönhető, mely idővel háttérbe szorul.

A babaúszás foglalkozások alkalmával általában nem kihasználni szeretnénk ezt a reflexet, hanem megtanítani a babát a tudatosabb lélegzetvételre, mielőtt víz alá megy. Tesszük ezt úgy, hogy egy szóval kísérjük a reflex beindulását. A gyakorlatban ez úgy néz ki, hogy vizet locsolunk a baba arcára – úgy hogy lehetőleg ne a hátán feküdjön, hanem függőleges helyzetben legyen, hogy a víz lefolyhasson az arcáról. Ahogy ezt megtettük, rögtön mondunk utána egy szót – általában: merülés, zsupsz, egy-kettő-három, hoppá, stb. Ezzel a tevékenységgel, folyamatos gyakorlás után elérhető, hogy a baba ne csak akkor tartsa vissza a lélegzetét, amikor víz csorog az arcán, hanem a szó hallatára is.

Az uszodában két-három alkalmas gyakorlás után következik a valódi merülés, és miután a szülő látja, hogy a gyermek visszatartja a lélegzetét, feloldhatjuk a merüléssel kapcsolatos estleges félelmeket is.

Helyszínenként, úszóklubonként, módszerenként változik, hogy kötelező-e a merülés, avagy csak akkor, ha a szülő és a baba is felkészült rá. Én azt javaslom, hogy válasszon mindenki vérmérséklete szerint. Érdemes-e vajon egy három-hat hónapos gyermeknek- aki még csak most ismerkedik az őt körülvevő világgal, most tanulja meg használni saját testét, –de akár másfél –két évesnek is kötelező feladatokat meghatározni, mércét felállítani, esetleg játék megvonásával büntetni a medencében el nem végzett feladatért?

Érdemes megjegyezni, hogy a vízből való kijövetel, és a három hónapos szárazföldi élet utáni újra víz alá kerülés imitálhatja a magzati létet, születési traumát visszaidézheti. Azonban, ha a baba kellemes körülmények között éli meg ezeket a foglalkozásokat, sokat segít a trauma háttérbeszorulásában is.

A merülések alkalmával jól lehet “edzeni”- erősíteni a légzőizmokat is, ami miatt a gyermekeknél erőteljesebb orrfújás, köhögés figyelhető meg, és ellenállóbbak lesznek, persze ezeket sem lehet sablon szerűen , tényként kijelenteni, hiszen minden gyermek más és más, nem reagálhatnak ugyanúgy bizonyos dolgokra, de a fenti állítás általában igaz a babaúszás foglakozásokon folyamatosan résztvevőkre.

Hähnel Diána babaúszásoktató

A fotók a Vízimanó baba és gyermekúszóklubban készültek, www.vizimano.hu.

hirdetés
A Babafalva.hu - Várandósságtól az első osztályig portál tizenhárom éve segíti, támogatja a várandós, kisbabás és kisgyerekes édesanyákat és szülőket.
Előző cikkLombikprogram, inszemináció
Következő cikkBabaúszás foglalkozások – videóval

KÉRDEZZ A SZAKÉRTŐTŐL!

Ide írd a kérdésedet, hozzászólásodat!
Kérlek, add meg a neved!

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .