Szeptember 23-án, Szigetszentmiklóson a város védőnői már negyedik alkalommal szerveztek helyi ünnepséget a Szoptatás Világnapja alkalmából. Klettnerné Nyerges Ágnes vezető védőnő szerint a rendezvény fő célja, hogy minél több ismeretet nyújtsanak az anyatejről és a szoptatás fontosságáról, de mivel városukban nagyon sok az ún. „bepotyogó” család, akik rövid ideje élnek még csak ott, így a rendezvénynek komoly közösségteremtő szerepet is szántak.
Az ünnepélyes megnyitó után a 150 fős csapat babakocsis sétát tett a városban. Itt volt alkalmam megkérdezni családokat, hogy milyen céllal jöttek el a rendezvényre.
Andinak három gyermeke van (14 év, 10 év és 5 hónap), mindhármat tudta szoptatni, de ha nehézséggel szembesült a védőnőktől kért és kapott segítséget, így az ő szerepüket különösen fontosnak tartja. Mivel ők is „bepotyogó” családnak számítanak, nekik is lényeges, hogy tudjanak találkozni és ismerkedni más gyermekes családokkal.
Ella terhességének negyedik hónapjában jár, 20 hónapos kislányával, Borbálával és a nagymamával vett részt a sétán. Ők a szoptatás és az egészséges életmód fontossága miatt jöttek el. Az anyatejes táplálást nem hagyta abba amikor teherbe esett, igény szerint szoptatja Borkát, akinek még tejtestvére is volt eleinte. A sétának külön örültek, hiszen sok időt töltenek naponta a levegőn. Ő is kiemelte a védőnők és a közösségteremtés kulcsszerepét.
Kata, aki szintén három gyermeket nevel (10, 5 éves, 7 éves és 9 hónapos) a nagyobbakat 2 éves korukig szoptatta. Egyik gyereke sem ismeri a cumit és a cumisüveget, a hozzátáplálás megkezdéséig egyetlen táplálékuk az anyatej volt. Ő a szoptatás érzelmi oldalát is fontosnak tartja, hiszen a kötődés miatt sem választotta el őket hamarabb. Neki is harmonikus a kapcsolata a védőnőkkel, úgy érzi, hogy bármikor bármelyikükhöz fordulhat amennyiben gondja vagy kérdése akad.
Tünde november elejére várja első gyermekét, mégis fontosnak érezte, hogy eljöjjön. Védőnőjétől értesült a rendezvényről is és ő az, aki biztonságérzetet ad neki, valamint segít eligazodni a rengeteg tanács útvesztőjében.
A szoptatásról, avagy miben segít a védőnő?
A sétából visszatérve az érdeklődők két előadást hallgathattak meg. Az elsőben Kovács Zsuzsa védőnő és szoptatási tanácsadó a bababarát kórházak fontosságával kezdte mondandóját. Összefoglalta 10 pontban, hogy miért jelenthet nagy segítséget egy ilyen intézményben világra hozni gyermekünket.
Hangsúlyozta a segítők (védőnő, édesanya, nagymama, elkötelezett barát, ismerős) szerepét a sikeres szoptatásban. Felhívta a résztvevők figyelmét arra, hogy a sírás bizony már a baba késői jelzése arra, hogy éhes, ezt jóval előbb megelőzik az úgynevezett korai éhségjelek, amiket minden újszülött képes produkálni. Ezek a következők: szopó mozdulatok, szopó hangok, nyelv kitologatása, ajkainak nyalogatása, kezét a szájához emeli, sóhajok, gyors szemmozgások, homlokráncolás. Ha ezekre a jelzésekre nem reagálunk időben és babánk sírni kezd, az már egy nehezített helyzet, hiszen ilyenkor szoptatás előtt meg kell őt nyugtatnunk.
Zsuzsa szerint a szoptatás sikerességében nagy szerepe van a jól megválasztott baba-mama pozíciónak, melyeket érdemes váltogatni is. És hogy hol, mikor és mennyit szoptassunk? Nos, Zsuzsa válasza erre nagyon egyszerű: bárhol, bármikor és annyit, amennyit csak a kisbabánk igényel!
Ha felveszem, elkényeztetem?
A rendezvény második előadója Schneiderné Diószegi Eszter pszichológus és laktációs szaktanácsadó volt. Prezentációjában Eszter az örök kérdésre igyekezett választ adni, azaz elkényeztetjük-e gyermekünket, ha minden alkalommal felvesszük, amikor csak igényli? Mondanivalójának fő vonulata az volt, hogy a testközelség ugyanolyan természetes létszükséglet a gyermek életében, mint az evés vagy az alvás. Érvelését több érdekes kísérlet eredményével támasztotta alá (René Spitz, Harry F. Harlow) és az állatvilágból hozott remek példákon keresztül mutatta be a közönségnek, hogy mi emberek – és így gyermekeink is – az úgynevezett hordozó típusba tartozunk, azaz utódaink igénylik a folyamatos testközelséget, és ha ez mégsem jön létre, az mind az anyánál, mind a gyermeknél stressz kialakulásához vezethet.
Eszter elmondta, hogy gyermekeink az evolúciós kompromisszum miatt kicsi fejjel születnek, ahogyan ő fogalmazott, csak egy fogkefével és egy bugyival érkeznek a világra, minden más tudást az édesanyjuktól várnak. Eleinte testhőmérséklet-, légzés- és ingermennyiség szabályozásuk fejletlen, ám mindezekre megoldás a testközelség, ami elengedhetetlen a gyermek optimális fejlődéséhez. Cáfolta azt a nézetet, hogy a hordozott babák elmaradnak mozgásfejlődésükben, hiszen az egyensúlyszervük optimális működésében kifejezetten nagy szerep jut a hordozásnak.
Megnyugtatott mindenkit azzal, hogy a hordozott babáknak mennyire fontos, hogy a mindennapi élet részesei lehetnek, tapasztalatokat szerezhetnek az emberi kapcsolatok terén, más perspektívából láthatják a dolgokat, így nagyon sokat tanulhatnak. Természetesen a tanulásnak elengedhetetlen feltétele a nyugalom, melynek megteremtésében ismét a testközelség fontosságához lyukadunk ki.
Előadásának legfontosabb mondanivalója az, hogy a baba az „itt és most”-ban él, hisztizni nem tud, nem akarja manipulálni a környezetét, mindössze hangot ad igényeinek, és ha mi erre az igénykifejezésre nem reagálunk, akkor nem az igény maga szűnik meg, hanem a kommunikációról fog leszokni gyermekünk, hiszen értelmetlenné válik számára. A hordozott gyermekek nem lesznek önállótlanok a hordozás által, hanem megtapasztalják, hogy a külvilágban lehet bízni, hiszen a jelzéseire reagálnak és megtanulják azt is, hogy ők értékesek, jók, hiszen hallgatnak rájuk.
Eszter záró mondataiban elhangzott, hogy kényeztetni és kényeztetve lenni bizony jó és az számít elkényeztetésnek, amikor azt sem várjuk el gyermekünktől, amire már képes lenne.
***
Az előadás nézői közt fedeztük fel Marót Vikit, a Nova Kultúr zenekar énekesnőjét is, aki december 1-jére várja első gyermekét. Viki elmondta nekünk, hogy nemrég költöztek a városba, és védőnőjével máris olyan kapcsolatot sikerült kialakítania, hogy bármikor kérhet tőle tanácsot, segítséget és a rendezvényre is ő hívta fel a figyelmét. Kiemelte azt is, hogy mivel a szülész-nőgyógyászok döntő többsége férfi, így a védőnő nőként és ideális esetben édesanyaként is, autentikus forrást jelenthet a terhesség alatt felmerült kérdésekben is. A rendezvényre a hasznos információk miatt jött el, úgy érzi, hogy mindkét témában annyi ellentétes véleményt hall egy kismama, hogy könnyű elveszettnek éreznie magát.
Az érdeklődők a rendezvény ideje alatt megtekinthették a kiállítók termékeit (babahordozók, pelenka, mell-lámpa eszköz, homeopátiás termékek, egészséges élelmiszerek), kitölthettek egy totót a szoptatásról, megnézhették a helyi Vöröskereszt baba-elsősegély bemutatóját és részt vehettek babamasszázson és baba-mama tornán is.
Erről a témáról még a Szoptatás rovatunkban olvashatsz többet!
