Kiss Gy. Zsófia logopédus

1. Kedves Zsofia!
   5 eves ikerlanyaim logopediai fejlesztesevel kapcsolatban szeretnek segitseget kerni.
   Az egyikuk 2 hangot nem mond tisztan: r es l, valamint keveri is oket, de a logopedus semmilyen komoly problemat nem erzekeltetett, kell jarni es kesz. O.k.
   Masikuknal viszont azt mondta elol van a nyelve, neha „kilog” a szajabol es szopja az ujjat elalvashoz, kistestvere szuletese ota, kb. 4 ho, nem csak alvashoz, hanem egyebkent is, fokent ha faradt. Ezert h rossz helyen van a nyelve, rosszul kepzi a hangokat, nagyon sokat felsorolt. Evek ota kerdezem az ovodaban h nem kene e mar oket logopedussal megnezetni, mert fokent a nyelvet rosszul tevo lanyom nem beszel tisztan. Bar immaron az r hangot is ki tudja mondani, de sajnos nem hasznalja meg tudatosan, fokent ha szo kozepen van, akkor nehezkes. Mindig azt a valaszt kaptam, h nem meg magatol fejlodhetnek, majd 5 eves kor utan szurnek, nincs itt akkora problema, stb. Most mikor mondtam a logopedusnak h o.k. Gyakorolni fogunk otthon is, termeszetesen veszunk/viszunk fuzetet, megyunk a szuloire, stb. De ugye jovo szeptemberre minden rendben lesz? Az volt a valasz, hogy o nem jos. Orrmandula rendben van egyebkent tavasszal voltunk ful orr gegeszeten es hallasvizsgalaton is mindkettojukkel. Aprilisiak, az iskolaerettsegi teszt allitolag jo lett, bar a nevelesi tanacsadoval meg nem beszeltem, ennyit mondtak az ovonok. Kicsit furcsan erzem magam, h semmit nem kell fejleszteni a gyereken, majd ez akkora problema h nem akar a szakember joslatokba bocsatkozni. On szerint erdemes lenne egybol kulon logopediai foglalkozasra is elmenni veluk vagy nezzuk meg hogyan boldogulnak az ovodai foglalkozasokon. Nem szeretnem ha jovo majusban arra ebrednenk hogy keso van…Varva szives visszajelzeset. Udvozlettel, Gabriella

   • Kedves Gabriella!

     Mivel rengeteg gyermeket kell ellátni arányaiban kevés logopédusnak, ezért sajnos kialakult ez a gyakorlat, hogy legtöbb helyen az iskola előtti tanévben kapnak logopédiai terápiát az óvodások. Emellett igaz, hogy a hangok gyakran egy nyár alatt spontán módon szépen kitisztulnak, és ez azért nagyon jó egy gyermek életében, mert így nem kellett azzal megküzdenie, hogy járni kell fejlesztésre, gyakorolni kell, „valami baj van a beszédemmel” érzésen át kell lendülni. Tehát van a helyhiányon kívül más oka is, hogy nem siettetik a logopédiát, bár véleményem szerint sokkal jobb lenne korábban elkezdeni a legtöbb foglalkozást…
     Az r-l hangok tisztítására általában elég egy tanév. Az úgynevezett interdentális hangképzés (hogy gyakran kint van a nyelv a fogak között) már valóban problémásabb dolog. A kolléga azért sem tud jóslatokba bocsátkozni, vagy konkrétumot mondani, mert ez összefügg az ujjszopással, és esetleg későbbi fogszabályozással is. Mindenképpen le kellene szokni az ujjszopásról, mert a terápiát nagyon meglassítja. Tulajdonképpen ha korábban elkezdik a logopédiát, akkor is a legtöbb, amit tehetnek, az rengeteg ajak-nyelv izom torna, amivel tele lesz majd a füzet, és valóban naponta kellene gyakorolni! Az a nehézség, hogy meg szokták tanulni a hangok helyes képzését a gyerekek, csak nagyon nehezen épül be a spontán beszédbe, mert még nincsenek elég magas tudatossági fokon, meg mert annyira erős ez a nyelvmozgás, hogy nagyon nehéz átszokni a helyes képzésre. Ilyen szempontból nem lett volna jobb a helyzet, ha korábban kezd logopédiára járni, és kisebb korban még nehezebb leszokni az ujjszopásról. Nem rossz ötlet esetleg plussz egy magánlogopédiára járni az ovis mellett (ha a két logopédus egyeztet, együttműködik!). Arra kell számítani, hogy első, vagy akár második osztályban is kell majd járni, esetleg un. nyelvlökéses terápiával kombinálva, amit második osztályos kor előtt nem érdemes elkezdeni, mert olyan fokú tudatosságot igényel, ami végképp nincs meg a gyermekeknél kisebb korban. Ezzel kapcsolatban azonban már most érdemes felkeresni egy fogszabályozó szakorvost, aki meg tudja mondani, hogy van-e a gyermeknek nyelvlökéses nyelése. Az óvodai logopédustól is érdemes ezt megkérdezni, neki is tudnia kellene. Viszont abban csak az orvos tud segíteni, hogy érdemes-e un.nyelés trénert hordani (olyasmi, mint egy éjszakai fogszabályozó, csak gumiból van), mert ez jó helyre, helyes tartásra készteti a nyelvet, és sokat segíthet a helytelen hangok kitisztulásában is. Érdemes tehát egy fogszabályozó orvossal mindezt tisztázni.
     Ha nem cseréli a gyermek a hangokat, „csak” helytelenül, kimozduló nyelvvel képzi, akkor ennek az olvasás-írás tanuláshoz, az iskolai készségekhez nincs semmi köze. Nyilván szerencsés, ha iskola előtt rendeződnek ezek a dolgok, hiszen nagyon sok dologra kell figyelni majd, ha elindul a tanulás, de ebben az esetben nagyon ritka, hogy mindez óvodában rendezhető a fent leírt okok miatt.

     Üdvözlettel,
     Zsófia

2. Kedves zsófia!kislányon isen szeptemberben lesz 3 éves.két napja elkezdett dadogni.ez mitől lehet?

   • Kedves Viki!
     Ez lehet a természetes beszédfejlődés úgynevezett „nem folyamatos beszéd” szakasza, de azért javaslom, hogy, ha óvodás lesz ősztől a gyermek, akkor konzultáljon az óvodai logopédussal. Ha nem jár még oviba, akkor is keressenek fel egy logopédust, mert személyes megfigyelés alapján lehet eldönteni, hogy egy múló tünetről, vagy valódi dadogásról van-e szó. Ennek számtalan oka lehet, ha a logopédus szükségesnek tartja, akkor esetleg elmehetnek még pszichológushoz is, de valószínű, hogy könnyen rendeződik majd ez a tünet.

     Üdvözlettel, Zsófi

3. Kedves Logopédus!
   A következö problémával fordulok önhöz. Mi Svédországban élünk, a férjem svéd, én magyar vagyok. A nyár végén az ötödik évét betöltö kisfiunk nagyon szépen beszéli mind a két nyelvet. Tehát a magyart is, amit hétköznapi szinten csak a velem történö kommunikációja során használ, azt is szépen, tisztán, érthetöen, jó nyelvtannal beszéli. Egyetlen problémája, hogy egyenlöre az „r” hangzót nem mondja. Ugyanakkor tisztában van az „r” és az „l” közötti különbséggel, mert kérésre a mindig a megfelelö betüt írja le. A svéd nyelvben több féle „r” hangzó is létezik, ez tájszólás függö, de itt mifelénk a magyar „r”-nek megfelelö „r”-et ejtenek amúgy. Itt kapcsolatba léptem egy logopédussal, de közölték, hogy ennyi idös korban teljesen normális, hogy a gyerek nem mondja az „r”-et, és hogy ök ilyesmivel 7 éves kor elött nem foglalkoznak. És legfeljebb az ember végezzen egyszerübb gyakorlatokat a gyerekkel otthon. Ugyanakkor úgy tudom, hogy Magyarországon ezzel a kérdéssel már iskola kezdést megelözöen foglalkozni szoktak, valamint szigorúan tiltani szokták, hogy a szülö kisérletezzen a gyerekkel otthon. Most mit csináljak? Szeretném, ha a gyerek rendesen megtanulná az „r” hangot kiejteni, lehetöleg minnél hamarabb. Ugyanakkor az itteni logopédusok pont az ellenkezöjét mondják a magyaroknak, így most nem tudom, mi tévö legyek…

   • Kedves Zsófia!

     Itthon is csak az iskolát megelőző évben foglalkoznának ezzel, vagyis mondjuk ősztől, vagy ha nem menne 6 évesen iskolába, akkor csak a következő tanévtől, mert gyakori, hogy ha amúgy tisztán beszél egy gyermek, akkor az „r” spontán módon bepördül 6 éves kor körül, amikor eléggé erősek és ügyesek lesznek az artikulációs szervek, hogy ezt a hangot képezni tudják… Ehhez erősítő gyakorlat lehet a sok sok csettintés (szájpadlásra felszívott és onnan leeső nyelv „lovacska”), illetve a szájpadlásra felszívott és ott megtartott nyelv, miközben az állat lefelé erőltetjük, nyúlik, erősödik a nyelv, a nyelvfék…Felső ajak nyalogatása, illetve t-t-t hang ejtése mozdulatlan állal szintén erősítheti a nyelvet az r-hez. Az r hang képzését, különböző hangokhoz kapcsolását, szavakban gyakorlását stb. én sem javasolnám kísérleti jelleggel otthon, mert könnyű elrontani. Esetleg ha jönnek Magyarországra nyáron, akkor egy alkalommal tud tanácsot adni egy itteni logopédus, amit kint tudnak majd gyakorolni. Ezzel együtt az is teljesen járható út, ha még várnak, nem foglalkoznak ezzel fél évig, és lehet, hogy egyszer csak sikerül majd. Sok gyermeknél szokott ez így alakulni.
     Remélem tudtam segíteni,
     üdvözlettel, Zsófi

4. Kedves Zsófia!

   Kislányom áprilisban lesz 6 éves, szeptemberben megkezdi az iskolát. Logopédushoz decembertől járunk, mert nem tudta képezni a g és k hangokat(tutya, domba, igen). Most ott tartunk, hogy ha nagyon koncentrál képes helyesen kiejteni a szavakat, amelyekben k és g is van egyidejűleg, azokat még nem tudja. Viszont a spontán beszédbe nem képes még egyáltalán bevinni a tanultakat, csak ha előre figyelmeztetem, ill. elismételtetem vele a szavakat, akkor is csak szótagolva, lassan, óvatosan ejti őket. Május végén megyunk újra logopédushoz, nekem hosszúnak tűnik ez az idő. Nem tudom, mit tehetnék, nem szeretném, ha a folytonos javítgatásoktól zavar aalakulna ki a beszédében, esetleg komplexus. Ön mit tanácsol, hogyan viszonyuljak ehhez a problémához? Hogyan gyakoroljunk? Javítgassam állandóan? Mi a tapasztalata, mennyi idő alatt áll rá a nyelve a k és g spontán képzésére? Köszönöm a válaszát,
   Katalin

   • Kedves Katalin!
     Tudnom kellene, hogy mennyire volt részletező, aprólékos a hangok kialakítása utáni szakasz, vagyis az, amikor még nem szavakban, csak szótagokban gyakorolja a gyermek a k-g hangokat. Mennyire volt alapos az a munka, amikor el kell tudnia különíteni a k-t a t-től, illetve a g-t a d-től szintén csak szótagokban, majd szavakban is, de nem csak megmondani, hogy melyiket hallja, hanem un. motoros differenciáló feladatokat csinálni, amikor a nyelve „rátanul” a hangok közötti különbségre. Nem lehet általánosan megmondani, hogy mindez mennyi idő, de a spontán beszédbe való beépülést meghatározza, hogy milyen alapokat raktak le. Hetente hányszor járt logopédiára, az ajak-nyelv izmok megerősítése és a hangok hallási megkülönböztetése mennyi ideig zajlott- mennyire biztosan hallja, hogy mikor melyik hangot használjuk? stb. Ehhez jó lenne egy személyes logopédiai vizsgálat, ahol a logopédiai füzetét is megnézné a szakember. Ha úgy érzi, hogy késő a májusi kontroll, akkor keressenek fel egy logopédust korábban. Valójában a rendszeres terápia addig tart, amíg a spontán beszédbe be nem épülnek a javított hangok…
     Addig pedig érdemes kitűzni naponta kétszer 10 percet, amikor ez a „téma”, vagyis amikor a füzet alapján gyakorolnak, illetve amikor (pl. hazafelé az oviból) spontán beszélgetés közben „ér” kijavítani a rossz hangzókat. Ezen kívül pedig nem kell állandóan ezzel foglalkozni, mert az valóban okozhat szorongást a gyermekben. Érdemes olyan mondókákon gyakorolni, amikhez érzelmileg is kötődik a gyermek, illetve mozgással kísérve ejteni szépen a k-g hangzós szavakat (pl labdázás közben).

     Sok sikert a további munkához!
     Zsófia

5. Kedves Zsófia!
   A tanácsát szeretném kérni. Kicsi fiam 8 éves most kezdtük az első osztályt. Az év első fele szinte zökkenőmentesen telt jól teljesített.
   Pár hete elkezdett kényszeres mozgásokat végezni a kezével, mintha rövid volna az inge és azt próbálja nyújtó mozdulatokkal kiegyengetni ez elmúlt most a beszéde akadozik. Nem dadog, hanem megáll a mondanivalója közben krákog, nyeldes, keresi a szavakat és ez annyi idejébe telik, hogy gyakran elveszti a fonalat és már nem is tudja mit szeretne közölni. Ilyenkor kap némi információt tőlem, hogy hol is tartottunk és már folytatja nem felejtette el. Jó képességű fiúka, viszont szórakozott professzornak írnám le 🙂 mintha a felhők felett járna. Amit én nagyon szeretek, de az iskolában több racionalitást kérnek tőlük, feszített tempóban. Most írt egy egyszerű szövegértést és a hat feladatból 3-at oldott meg 45 perc alatt.
   Sportiskolába tanul ez azt jelenti, (és lehet, hogy itt van a kutya elásva :-), hogy 8-13 óráig iskola majd ebéd és 14-17 óráig mindennap edzés + szombaton 8-16 óráig is (szertorna). Hétköznap itthon szinte alig van idő a leckéket megoldani. Idő és energia hiányában. A tornát nem én erőltetem, már óvodában is tornázott nagyon szereti, ha tehetné a tornacsarnokban töltené az életét, mert világbajnoknak készül 🙂 Ezt Ó mondta 🙂
   Válaszát előre is köszönöm!
   Üdvözlettel: Klára

   • Kedves Klára!

     Leírása alapján úgy gondolom, hogy ez nem logopédiai probléma, viszont mindenképpen foglalkozni kell vele, mert jelzi, hogy valami nagyon megterhelő a gyermek számára. Ha „szórakozott professzor” alkat, a nyelvi téren – szövegértés, olvasás – vannak nehézségei, az jelzi, hogy gyengébb lehet a beszédközpont is, ez mutatkozik meg a beszéd akadozásban. Ugyanakkor ez egy un. tünetváltás, vagyis a dadogás szerű tünet és a kényszeres mozgás váltja egymást. Lehet mindennek a hátterében egy olyan tanulási-és koncentrációs nehézség, amit egyelőre még kompenzálni tud az iskolában, hiszen az intelligenciája jó, de nagy terhelés, és egyre bonyolódó feladatoknál már kiütközik, hogy nem készség szintű egy-egy tanulási terület (pl. értő olvasás), hanem kompenzációval működik, amitől nagyon lelassul a munkatempó, illetve nagyon elfárad a gyermek idegrendszere. Az szuper dolog, ha a sportban elszánt, és ezt nem is szabad elvenni tőle. Érdemes lenne azonban részletes részképesség-vizsgálatot csinálni, ami megmutatja, hogy az iskolai tanuláshoz szükséges képességek különböző területei közül mi az, ami esetleg gyengeséget mutat. Hangsúlyozom, hogy ennek nincs köze az intelligenciához, teljesen ép intellektus mellett is lehetnek súlyos részképesség-problémái egy gyermeknek, ami azután szorongáshoz, állandó fáradtsághoz, figyelem-koncentrációs zavarhoz vezethet, aminek tünete lehet mindaz, amit ön leírt.
     A lakóhely szerinti nevelési tanácsadóban, vagy az iskolai gyógypedagógustól kérhet tanácsot, illetve nálunk a Bárányfelhőben is kérhet részletes részképesség-vizsgálatot gyermeke számára.
     Remélem tudtam segíteni, üdvözlettel,
     Zsófi

6. Bocsánat, a hozzászólásomban az imént rosszul írtam a nevét, elnézést, Zsófia!

   Üdv.:
   Szabó Andrea

7. Kedves Kitti!

   Kislányom 3,5 éves, kb. egy hónapja sikerült végre leszoktatni a cumiról. Nyilván a cumi az oka annak, hogy a kislányom pösze, nagyon sok betűt rosszul ejt. Az óvodában -kérdésemre- eddig azt mondták, hogy amíg cumizik, addig nem foglalkozik vele logopédus. Most, hogy a ˇfeltételt teljesítettük”, azt mondták, hogy azért nem érdemes megmutatni logopédusnak, mert még nincs öt éves, addig ugyanis alakul a beszéde. Engem mégis aggaszt a beszéde, szeretném megkérdezni, hogy mit javasol, forduljak-e szakemberhez, vagy tényleg „kinövi” majd?

   Köszönettel
   Szabó Andrea

   • Kedves Andrea!
     Ha idegenek számra nem érthető a gyermek beszéde, ha időnként találkozik olyan helyzettel, hogy a gyermeket netán ez frusztrálja is (bár még elég kicsi ehhez), vagy önt aggasztja, akkor mindenképpen keressenek fel egy logopédust. Amúgy én megvárnám a nyarat, hogy mennyit tisztul spontán módon a beszéd, és ha nem jelentős ez, akkor a következő tanévben felkeresnék egy szakembert. A cumizás ronthat a helyzeten, de önmagában véve nem okozója a pöszeségnek. Ha esetleg gyakoriak a fülproblémák, felső légúti megbetegedések, akkor először azokat kellene rendezni, logopédiai vizsgálathoz érdemes hallásvizsgálattal, és un. thympanometriával(ezt is a fülészeten csinálják) érkezni, mert ez informatív a logopédus számára.
     Véleményem szerint az iskola előtti utolsó tanévben kezdeni a logopédiát egy olyan esetben, ahol több hang is érintett,- főleg ha nem torzítva mondja, hanem felcseréli, keveri a hangokat – késő. Most azonban még néhány hónap belefér, hogy alakuljon a beszéd.

     Üdvözlettel,
     Zsófi

8. Kedves Kitti!Én egy elkeseredett dentálhygénikus vagyok.Van egy 19 lányom aki két és fél éve hord multibend készüléket.Állítólag nyelvlökése van ezért van fogászati eltérése.Doktornő tanácsolta keressek fel egy logopédust .Szerinte tud segiteni.Kérem pár szóval irjon mennyi alkalom lenne egy ilyen foglakozás és milyen ára van és hol találom meg az Őn rendelőjét.Előre is köszönöm

   • Kedves Katalin!

     A nyelvlökéses nyelés terápia általában kb. 12 alkalom, hetente egyszer fél óra- 45 perc logopédiai terápia, de napi többszöri otthoni rövid gyakorlásokat kell beiktatni. Az izmok megerősítését követően elsajátítható a helyes nyelés működése, majd mindezt – mint mikor az ember egy rossz szokásról akar leszokni – integrálni kell a hétköznapi életbe, hogy automatikussá váljon a helyes nyelés. Ez a szakasz elhúzódhat, és nagyon sok odafigyelést igényel a páciens részéről, ilyenkor a logopédiai terápia aktív szakasza lezárul már, megbeszélésekre kell esetleg visszajárni. A Bárányfelhő Fejlesztő Gyermekközpontban (www.baranyfelho.hu)elérheti kollégámat, aki szintén foglalkozik ezzel a terápiával, felnőttekkel is, (én jelenleg gyesen vagyok). Az árakról is tájékozódhat, ha felhívja a recepciót.
     Üdvözlettel,
     Zsófi

9. Kedves Gábor!

   Orvosolható! Körülbelül 12 alkalmas terápiával, mely során megtanul sok izomtornát, a helyes nyelést és annak beépítését a hétköznapi életbe. Nagy elszántságot igényel, otthon sokszori rövid gyakorlásokra kell felkészülni. Hasonló ez, mint amikor valaki leszokik egy rossz szokásról, és helyette egy jó szokást alakít ki, nem könnyű újat beépíteni a hétköznapi életbe, de nagy elszántsággal biztosan menni fog! Tudnia kell, hogy enélkül nagy eséllyel a fogszabályozás sem lesz olyan tartós és eredményes, mint ha a nyeléshez használt izmok helyesen működnének.

   Sok sikert kívánok!

   Zsófia

10. Kedves Kitti!

    22 éves férfi vagyok, reményeim szerint 1 éven belül el fog kezdődni a fogszabályozó kezelésem. A sima fogászom szerint azért is állnak előre a fogaim, mert nyelvlökéses nyelésem van, ami akadályozhatja a fogszabályzó kezelést. Az lenne a kérdésem, hogy ilyen korban orvosolható-e ez a probléma, és ha igen, körülbelül mennyi időbe telik?
    Válaszát előre is köszönöm!

    Üdvözlettel,
    Gábor

Comments are closed.