Attól viszont megszűnhet a jókedvünk, ha bepisiltünk. Pedig felmérések szerint a 18 éves lányok 18%-a ezt a tünetet már tapasztalta és még nem is szültek! Európai statisztikák szerint a felnőtt nők 26%-a élete hosszabb-rövidebb periódusában együtt él a „köhögés-tüsszentés-bepisilés” tünettel, amit vizeletinkontinenciának neveznek.
Mit értünk alatta?
Önkéntelen vizeletvesztést, amely alkalmatlan időben és helyen történik. A vizelettartási zavar nem betegség, hanem egy olyan tünet, ami egyéb rendellenesség, igen gyakran izomgyengeség következménye. Az orvosi irodalom ugyan „szégyenbetegség”-ként tartja számon, mert az érintettek nem vagy ritkán mernek tünetükkel szakemberhez fordulni. Ez a tünet akkor válik betegséggé, ha hosszú távra kell berendezkedni rá és az életvitelt, szociális közérzetet komolyan zavarja.
Mi lehet a probléma hátterében?
Az inkontinencia több betegség kísérőtüneteként megjelenhet. Előfordulhat nőgyógyászati, urológiai jellegű elváltozások fennállása esetén, de a leggyakoribb az, amikor csak a medencefenék (PC-izmok, gátizomzat) szerkezeti gyengeségéről, edzetlenségéről van szó.
Milyen lehetőségeket ajánlanak az inkontinencia megszüntetésére, elviseléséhez?
A probléma okától, súlyosságától (és egyéb tényezőktől) függően többféle módon próbálnak a szakemberek segítséget nyújtani az érintettek számára. A lehetőségek között szerepelnek a különböző típusú műtétek is, változó eredményekkel. Bizonyos esetekben gyógyszeres kezelést javasolnak, ilyenkor a mellékhatásokkal kell számolni. Előfordul, hogy a probléma véglegesnek tűnik és csak az inkontinencia-betét (pelenka) használata mellett élhet a beteg korábbi életvitelének megfelelően, ugyanakkor ez természetesen életminőségét lényegesen megváltoztatja. Olykor átmeneti időre válhat szükségessé a betét használata, mert pl. a gátizomtorna hatására az izom megerősödik. Nemzetközi orvosszakmai ajánlások (urológus, nőgyógyász) szerint elsőként a medencefenék (gátizom) tornát érdemes választani megoldásként az esetek jelentős részében. Ez magába foglalja annak lehetőségét, hogy magunk tegyünk saját egészségünkért, természetes módon, mellékhatások, szövődmények nélkül.
Kiket érint ez a probléma?
Közvetlenül szülés után a nők 30 %-a válik inkontinenssé, ez az állapot sokszor rövidebb-
hosszabb idő múltán rendeződik, de kb. az anyák 10 %-a inkontinens marad. Ők ezzel a problémával együtt élve igyekeznek részt venni a mindennapi életben. Érdemes szem előtt tartaniuk, hogy ez a tünet „indikátora” a gátizom állapotának, mert a húgycső a „leggyengébb láncszem”, hüvelygyengeség, női szerveink süllyedése, szél-, széklettartási zavarok követhetik a kezdeti „banális” problémát. Jó, ha tudjuk, létezik megoldás, minden érintett – kortól, egyéb betegségektől függetlenül – képes az itt munkálkodó izmait megerősíteni, ha megfelelő szakemberhez fordul.
Mit tehetünk?
Figyelemmel az 1998-ban Monacoban készült szakmai ajánlásra, a gátizomtorna (Magyarországon a Kriston Intim Torna®) bárki számára elérhető és megelőzési céllal különösen érdemes végezni. Magam orvosként találtam ezt a módszert egyedülállóan hasznosnak a vizelettartási gondok megszüntetésében is. Tréner szakemberek – védőnők, testnevelők, mozgásoktatók, orvosok, gyógytornászok… stb. – segítik országszerte a nőket abban, hogy medencei szerveik védelmében a legoptimálisabb módon tudják végezni az intimtornát. Az ajánlott trénerek listáját célszerű megtekinteni a megfelelő szaksegítség megtalálásához, mert ezek a foglalkozások a mozgás elsajátítása mellett a helyes szokások kialakítására vonatkozóan is számos javaslatot nyújtanak. Nem szükséges együtt élni az inkontinenciával, van segítség!
