Gyakori félelme a magyar lakosságnak, hogy a védőoltások hosszútávon káros mellékhatásokat okozhatnak. Kevésbé van tisztában a magyar lakosság a védőoltási rendszer sikereivel és az oltások alkalmazásának előnyeivel. A magyar oltási rendszer kiemelkedő eredményeket mutathat fel nemzetközi viszonylatban. Mivel igen fogékony mindenki az oltásokkal kapcsolatos rémhírekre, ezért kevesen veszik igénybe a választható védőoltásokat.
A magyar férfiak félősebbek, mint a nők
Magyarországon egy állampolgár várható élettartama hat évvel rövidebb, mint európai uniós társaié, ezért a betegségek megelőzésének kiemelt szerepe van a magyar egészségügyben. „A 200 éves magyar oltási rendszer hatékony működése révén azonban az emberek valóban bíznak a rendszerben” – mondta Dr. Melles Márta, az Országos Epidemológiai Központ főigazgató főorvosa, a szerdán tartott sajtótájékoztatón. Ezt a tényt támasztja alá a Nézőpont Intézet 2010-es felmérése is, mely kétezer 18 és 41 év közötti ember részvételével mutatta ki, hogy az előző évekhez képest nőtt azoknak a száma, akik pozitívan vélekednek a védőoltásokról. „Míg az idei év januárjában 41 százalék mondta, hogy inkább pozitívan ítéli meg az oltások szükségességét, addig márciusra ez az érték 54 százalékra ugrott” – ismertette a pontos adatokat Mráz Ágoston Sámuel, a Nézőpont Intézet kutatási igazgatója.
Továbbá kiderült a felmérésből, hogy a megkérdezettek egynegyede inkább, és 9 százaléka nagyon fél a védőoltástól. A félelem legnagyobb okaként az oltás hosszú távú esetleges káros hatásait említették. „A kutatás további tanulsága: a félelem nem jövedelemtől, vagy lakóhelytől, hanem nemtől és kortól függ” – fűzte hozzá Mráz Ágoston. „Jobban félnek ugyanis az oltási procedúrától a magyar férfiak, mint a nők, és a megkérdezettek közül a 18 és 29 év közötti lakosok nyilvánították ki leginkább negatív véleményüket az oltásról”.
A betegség soha nem alszik
Ennek ellenére a megkérdezettek 90 százaléka mondta, hogy kell oltani, és közülük 43 százalék azt is hozzátette, hogy szükség lenne a kötelező oltások további bővítésére. „Valóban elkerülhetetlenek a védőoltással történő megelőzések, hiszen a világon még a 21. században is évente 57 millió ember hal meg fertőző betegségben” – reagált a statisztikai eredményekre Dr. Melles Márta. „Védőoltással azonban évente 6 millió haláleset előzhető meg, valamint 75 ezer gyermek menthető meg a tartós egészségkárosodástól” – fejtette ki a szakember. „A védőoltás tehát radikális megoldást kínál a fertőző betegségek terjedése ellen. Jelenleg 26 olyan betegséget regisztrál az orvos szakma, melyek védőoltással megelőzhetőek” – reagált Dr. Vokó Zoltán, az ELTE Egészségpolitika és egészség-gazdaságtan tanszék egyetemi docense.
„A védőoltások sikere tehát csakis abban rejlik, hogy teljes átoltottságra tegyenek szert, mivel időbe telik, mire kifejtik hatásukat” – magyarázta az Epidemológiai Központ főorvosa. Statisztikai adatok alapján, Magyarországon a 1950-es években tízezres nagyságrendben regisztráltak a rubeola, szamárköhögés, kanyaró, vagy épp a gyermekbénuláshoz hasonló fertőző betegségeket. „Védőoltásokkal azonban fokozatosan megadták magukat, ezért az oltás a jövőbe való befektetés is egyúttal, ugyanis ha a gyermeklakosság 95 százalékát beoltják, a betegségek nem terjednek tovább” – tette hozzá Melles doktornő. Annak ellenére pedig, hogy Európában 2002 óta nem regisztráltak gyermekbénulást, nem szabad abbahagyni a fertőző betegségek elleni védőoltást, hiszen a betegségek minden nem védett embert megtalálnak – hangsúlyozta valamennyi szakember a sajtótájékoztatón.
