Nemrég 5 részes interjúsorozatban mutattuk be Dr. Menis Yousry munkásságát és a családdal, kapcsolódással kapcsolatban beszélgettünk. Ebben az összefoglaló cikkben a korábbi interjúk legfontosabb mondatait szedtük össze!
Dr. Yousry az elmúlt 20 évben személyiségfejlesztő kurzusokat dolgozott ki és szervezett az Amerikai Egyesült Államokban, az Egyesült Királyságban, Bulgáriában, Magyarországon, Svédországban és Oroszországban, többször szerepelt a televízióban és rádióban, munkássága során több ezer embernek segített már világszerte. Évente több alkalommal Magyarországon is tart önismereti kurzusokat.
Megszabadulhat egy gyermek a szülei problémáitól?
Soha nem szabadulhatunk meg a szüleink problémáitól, hiszen mi magunk vagyunk a szüleink. Már a fogantatás után elkezdjük átérezni azt, amit az édesanyánk érez. Az embereknek általában emiatt van rengeteg feloldatlan konfliktusa a szüleivel. Ilyenkor ugyanis saját magunkkal vagyunk konfliktusban, tehát amikor a szüleink ellen küzdünk, akkor valójában saját magunk ellen küzdünk. Valójában az önismeret nagyon egyszerű is lehetne: ha szeretnénk megérteni, hogy kik vagyunk, csak figyeljük meg a gyermekeinket.
Annyira erőlködünk, hogy megtanítsuk a gyermekeinket arra, hogy felnőttek legyenek, pedig a gyermeket arra kell megtanítani, hogyan legyen gyermek. Azonban ha arra tanítjuk a gyermekeket, hogy gyermekek legyenek, akkor önmagukat biztonságban érző felnőttekké válnak majd. Ha azonban nem tanítjuk meg erre őket, akkor kifejlesztenek magukban valamiféle védelmet, hogy túlélhessenek az életben.
Ha nem vagy gyermek, akkor sosem nősz fel
Mindig elmondom a kurzusokon, hogy ha nem vagy gyermek, akkor sosem nősz fel. Ahhoz, hogy egy gyermek nagy legyen, előbb kicsinek kell lennie. Ha túl hamar lesz nagy, akkor valójában kicsi marad. Tanítsuk meg nekik, hogy vannak szüleik, akik nagyobbak náluk, akik gondoskodnak róluk és döntéseket hoznak helyettük, hogy nekik ne kelljen. Tanítsuk meg nekik, hogy mi a stabilitás és mi az állandóság és azt, hogy mindig van ott valaki, aki átérzi az érzéseiket. Ha egy gyermek tudja, hogy van ott egy felnőtt, aki mellett biztonságban van, akkor az egész világot biztonságosnak éli meg.
Ha azt szeretnénk, hogy a gyermekünk gyermek maradjon, akkor nem szabad döntéseket hoznia. Ne kérdezzük meg tőle, hogy hova menjünk, hogy mi legyen vacsorára. A szülőnek kell a gyeplőt a kezében tartania, mert az ilyen látszólag ártalmatlan kérdésekkel is túl nagy felelősséget adunk a gyerek kezébe.
A gyermekvállaláshoz szülőkre is szükség van, akik úgy találhatják meg az egyensúlyt és az összhangot a párkapcsolatukban, ha teljes felelősséget vállalnak a saját múltjukért és az érzelmeikért. Ha megengedem a páromnak, hogy gondoskodjon rólam és megengedem magamnak, hogy elérhető legyek a párom számára, akkor a gyermekek nem fognak beavatkozni a kapcsolatba. Nem is kell nekik! Egy családban a legveszélyesebb dolog az, ha a gyermek beavatkozik a szülők dolgába.
Ha tökéletes szülő szeretne lenni valaki, akkor két dolgot kell tennie. Az első: nincs olyan, hogy tökéletes szülő. A második: önmagán dolgozzon olyan módon, hogy a jelenléte lehetővé teszi a gyermek számára, hogy az átérezhesse saját magát és ne védekezni akarjon a szülő jelenlétében.
Van, amikor kockázatot kell vállalni
Például, amikor a nagyszülők túlságosan beleszólnak vagy bele akarnak szólni a gyereknevelésbe. Azt tapasztalom, hogy sajnos Kelet-Európában sok szülőnek kell a nagyszülőre rábízni a gyerekét, többnyire gazdasági okokból. A nagyszülőnek ilyenkor van rá módja, hogy beavatkozzon a gyerek nevelésébe. Az első számú szabály az életben: csak egy vezető lehet, nem kettő. Ilyenkor általában az áll a dolog mögött, hogy a nagyszülő bűntudatot érez a saját gyermekével kapcsolatban és az unokával próbálja helyrehozni azt, amit korábban elrontott, de ezáltal csak beleavatkozik a szülő tekintélyébe. És ezt le kell állítani! Ezért mondtam, hogy kockázatot kell vállalni. A nagyszülőknek ezt el kell fogadniuk az unoka érdekében. Ha beavatkoznak, azzal összezavarják a gyermeket, de még a párkapcsolatot is. Igen: a szülők kapcsolatába is beavatkoznak ezzel.
Egy dolog van, amire érdemes felkészülni a gyermekvállalás kapcsán
Amerikában megfigyelték, hogy nagyon sok gyerek van, aki bűncselekményt követ el és megállapították, hogy ez oda is visszavezethető, hogy az anyukák a szülés után két héttel már mennek is vissza dolgozni. Az a helyzet, hogy amikor a gyereket két-három éves kor alatt beadják az óvodába vagy bölcsődébe, akkor szeparációs traumát él meg: azaz más emberekhez kerül, akik a szüleik pótlékai és nagyon sok gyerek van egy helyen. Ez valójában károsíthatja a gyermeket. A legjobb előkészület, amit tehetünk, ha megpróbáljuk megszervezni, hogy ne kelljen túl hamar visszamenni dolgozni.
A gyermekről gondoskodó személynek sajnos az édesanyának kell lennie. A gyermeknek először az édesanyához kell kötődnie, mert neki van meg a kötődés képessége, az édesapa egészen más képességekkel rendelkezik. Sok kutatás igazolja, hogy az anya nagyon sok mindent ad át a gyermeknek a kapcsolatokról, a kötődésről az első években. Az apa szerepe később jelenik meg és vele más mintázat jelenik meg.
Az emberi agy kapcsolódással fejlődik
A gyereknek egy dologra van szüksége, hogy érezze magát biztonságban, ugyanis ha biztonságban érzi magát, akkor minden helyzetet túlél majd. Ha csúfolják, bátják a gyereket, akkor az okot kell megkeresni, amiért csúfolják. Ugyanis azt mindig otthonról hozza a gyerek és az iskolában csupán újraalkotódik a helyzet, ami már otthon sem stimmelt.
Nem arra terveztek minket, hogy egymástól elszigetelt lyukakban éljünk. Az emberi agy kapcsolódással fejlődik. Éppen ezért a gyerekeknek szüksége van a kapcsolódás megtapasztalására, megtanulására: játszaniuk kell más gyerekekkel. A gyerekek a közösségben megtanulták, hogyan legyenek gyerekek.
Nagyon sok felnőttet látniuk kell a gyerekeknek és megértik, hogy a szülők ott vannak, mi itt vagyunk. Az Esszencia szemináriumok is ilyenek: összejövünk, egy helyen vagyunk, mondunk sok mindent és fejlődünk.
Megbékélni és boldognak lenni – kapcsolódással
Korábban említettem már, hogy annak érdekében, hogy boldogok legyünk mindenek előtt magunkon kell dolgozni. Ha mi jól érezzük magunkat, akkor máris egészen más közeget teremtünk a gyermekeinknek és ebben a közegben ő is jól fogja érezni magát. Az Esszencia Kurzusok lehetővé teszik az emberek számára, hogy megbékéljenek és boldogok legyenek – a gyermekeinknek meg pont erre van szükségük a szülőktől.
Volt egy lány éppen Magyarországon, aki megosztotta, hogy kislány korában látta, hogy az édesapja egy pisztollyal megpróbálta megölni az édesanyját. Az apát természetesen letartóztatták és ez a lány nem is látta őt, nem is beszélt vele 20 évig. De valamiért megvolt neki a telefonjában az apja telefonszáma – bizonyára az volt a fejében, hogy hiányzik az édesapja, ezért megszerezte az elérhetőségét, de ugyanakkor az is a fejében volt, hogy „ő az a férfi, aki megpróbálta megölni az anyámat!”. Emlékszem úgy volt beírva a telefonszám, hogy a névnél a Barom szó állt. A szeminárium során úgy döntött, hogy kockázatot vállal és felhívja az édesapját és meg is tette ezt. Az apa azt mondta neki: „Nagyon régóta vártam ezt a hívást!”. A kurzus után találkoztak és kialakult közöttük egy kapcsolat.
Dr. Menis Yousry évente több alkalommal tart Esszencia Folyamatok Alapkurzust! Kattints ide és nézd meg, mikor lesz legközelebb és jelentkezz ezen az űrlapon (kattints ide)!
Kérjük, jelentkezéskor írd be a megfelelő mezőbe, hogy a babafalva.hu oldalon találtál rá az Esszenciára. Kérdés esetén fordulj bizalommal az Esszencia közösséghez annak Facebook oldalán írt üzenetben vagy az [email protected] címre írt e-mailben!
Jelentkezz ide kattintva a szemináriumra.
