Kedves Olvasók! 2010. november 1.-től új logopédus szakértőnk áll rendelkezésetekre, mivel Renáta nem tudta tovább vállalni a szakértői tevékenységet:
Elges Renáta bemutatkozása
Nagyon sokszor tapasztaltam már, hogy ha valahol kiderül, mi a foglalkozásom, rögtön előkerülnek kérdések – hiszen a kommunikáció átszövi az életünket, és akár írott, akár beszélt formában, de mindenütt jelen van. Ha ez valami miatt akadozik, akkor szükség lehet egy logopédusra.
Kisiskolás korom óta érdekel a szép magyar beszéd, ezért mondhatom, hogy érettségi után egyenes út vezetett a Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskola logopédia szakára. 1994-ben végeztem oligofrénpedagógia-logopédia szakon. Dolgoztam megkésett és akadályozott beszédfejlődésű gyermekek speciális óvodai csoportjában, közben elvégeztem a Brunszvik Teréz Óvóképző Főiskolát is. 1997-ben logopédiai osztály mellé kerültem, ahol olvasás-és írásproblémákkal küzdő iskolás gyermekek terápiájával foglalkoztam. 2003-ban speciális pedagógia szakos egyetemi diplomát szereztem az ELTE-n. 2004 tavasza óta a gyermeki beszédfejlődés témakörét tanulmányozom egyre mélyebben – itthon, két kislány és egy kisfiú édesanyjaként.
Szeretem a hivatásomat, és tudom, hogy szépen beszélni, helyesen ejteni a hangokat, elsajátítani az írást-olvasást nem mindig egyszerű feladat egy kisgyermek számára. Örömmel várok minden kérdést, ami ezekkel kapcsolatos. Beszélgessünk!
Kedves Renáta!
Én 15 éves vagyok.Az oviban az egyik csoporttársam fejre ejtett, és azóta dadogok!(Voltunk agyi CT-n , de ott nem mutattak ki semmit!)Furcsa módon ez otthon már nem jön ki rajtam, akárkivel eltudok beszélgetni , de ha suliban vagyok rögtön előjön.Nem birok egy normális mondatot felolvasni vagy feleléskor elmondani (versmondás a legrosszabb) és előadásokon sem tudok vállalni semmi szöveget (ha izgulok akkor a legrosszabb).
Ha most elballagok a mostani sulimból, félek , hogy mi lesz gimnáziumban!ott nem ismer senki!
Kérlek segíts !!!! Előre is Köszönöm!
Anna
Kedves Anna!
Sajnos interneten keresztül nem tudok dadogásterápiát végezni…de van néhány ötletem, tanácsom, hátha az is segít.
Nem tudom, jártál-e valamikor logopédushoz, tanultál-e olyan technikákat, amivel a beszédzavarod tünetei enyhülhetnek. Helyesebb légzés, koncentrációs – és lazító gyakorlatokra gondolok. Ezekkel a technikákkal esetleg tudnál magadon segíteni, és kicsit könnyebb lenne a beszéd olyankor, amikor Te állsz a figyelem középpontjában. A Démoszthenész Egyesületben meg tudod kérdezni, hogy a lakóhelyed közelében hol van olyan logopédus, aki nagyobb gyerekekkel, dadogókkal foglalkozik. http://demoszthenesz.hu/
Ha van rá lehetőséged, érdemes lenne néhány alkalommal pszichológust felkeresnek, hogy a szorongásaidat oldja, hogy az önbizalmadat erősítse. A szüleid is biztosan támogatnának, hogy szakember segítségével könnyebben dogozd fel az aggódást, a váratlantól, ismeretlentől való félelmet.
A gimnáziumról pedig: gondold végig azt, hogy nemcsak te kerülsz ismeretlenként új osztályba, hanem a leendő osztálytársaidnak is be kell illeszkedni az új közösségbe. Mindannyiótok számára ugyanakkora kihívás egy kilencedik osztály, egy új iskola,az új tanároknak, más elvárásoknak való megfelelés. Ha megismeritek egymást, akkor nem a dadogásodról fognak azonosítani, hanem téged magadat fogadnak el. Ezért fontos, hogy bízz magadban és ne félj, s ha mégis, akkor vedd igénybe a szakemberek segítségét.
Továbbtanulásodhoz, ballagásodhoz sok sikert, szép élményeket kívánok!
Renáta
Üdvözlöm!
Segítséget szeretnék kérni.Kisfiam szeptemberben lesz 3 éves és még nem beszél.Annyit mond hogy anya apa papa mama alma ne nem erre arra ezt azt hamm sicc vauvau.Máe kezd idegesíteni a dolog.Mindent megért megcsinál elmutogatja hogy mit akar tehát megérteti magát.Már teljesen szobatiszta is.Vigyem már orvoshoz?Mindent mondunk neki hogy mi micsoda próbáljuk rávenni hogy mondja utánunk van mikor próbálja mert formálja a száját de általában rávágja hogy nem és ennyi.Nem tudom mit csináljunk.Köszönöm a választ előre is.
Kedves Szabina!
A kisfiút ne orvoshoz vigye, hanem a lakóhelyéhez közeli Nevelési Tanácsadó vagy Logopédiai Intézet logopédusához. Ha Budapesten élnek, akkor a Korai Fejlesztő Központot is szívből ajánlom. Itt hozzáértő szakemberek megvizsgálják a gyermeket, részletesen kikérdezik Önt a várandósság, szülés, csecsemőkor történéseiről, és a vizsgálat eredményei ismeretében ajánlanak terápiát. Ha nem tudja, hogy a lakóhelye közelében hol talál logopédust, kérdezze meg védőnőjét vagy háziorvosát, biztosan a megfelelő helyre fogják irányítani.
Idegeskedni nem érdemes…a kisfiú megérzi, ő is feszült lesz, hogy nem tud megfelelni a szülei elvárásának. Próbáljon meg türelmes maradni, szépen, tisztán artikulálni, figyelni arra, hogy a gyermek lássa a száját, legyen lehetősége utánozni. Mondókázzanak mozgással kísérve, az is jó hatással lehet a beszédfejlődésre. figyelje meg, hogy rendben van-e a kisfiú hallása, ha úgy látja, hogy ezzel gond van, kérjen hallásvizsgálatot.
Üdvözlettel,
Renáta
Kedves Renáta!
2 nappal a levelem után elkezdett gagyogni 🙂 Persze még kezdetlegesen, de hirtelen és egyértelmű a változás! Nagyon köszönöm a segitségét, további jó munkát kivánok!
Kriszta
Kedves Kriszta,
remélem, azóta már egész nap örülhetnek a kislány csacsogásának…:)
Köszönöm, hogy visszajelzett!
Renáta
Kedves Renáta!
Kislányunk 9 hónapos, időre született, jól fejlett baba. Mozgásfejlődése nagyon gyors volt, hamar forgott minden irányba, 6 hónaposan felállt, és azóta kapaszkodva jár. A kúszást- ha volt egyáltalán-igen rövid ideig gyakorolta.
Azért aggódom,- lehet, hogy feleselgesen??- mert nem gagyog. Ad ki hangokat,leginkább torokhangokat, morog, és halkan dünnyög, vagy fújtatva brummog, de kifejezetten nem mond szótagokat, és azokat igy nem is ismételgeti. Sok mindent megért, pá-pát int, rázza a fejét, ha nem kér már enni, örül mindenkinek, nyitott idegenekkel is. Sokat beszélünk hozzá, mondókázunk, énekelünk, de úgy vetem észre, hogy a leginkább menni és tevékenykedni szeret, amint felébred már jár a szeme mit lehetne pakolni, és merre lehetne menni… Nagyon élénk baba!
Van okom aggódni? Meddig lehet várni, illetve hogyan lehet segitséget nyújtani neki? Igaz az, hogy amelyik babának ennyire gyors a mozgásfejlődése annak a beszédfejlődése lassabb?
Előre is köszönöm válaszát!
Kedves Kriszta!
Az Ön helyében én egyelőre nem aggódnék, csak figyelnék a gyermekre, és továbbra is igyekeznék sokat beszélni neki, mondókázni.
A gyermekek fejlődésében óriási különbségek lehetnek. Sok kisgyerek egyévesen már több szavas mondatokkal kápráztatja el környezetét, mások viszont akár másfél éves korukig is várnak az első szavakkal. Az én legkisebbem is nagyon keveset gagyogott. Próbáljanak meg arra figyelni, hogy a hallásával rendben van-e minden: figyel-e az apróbb zajokra, a nevére, arra, ha a háta mögött szólítják meg, felkapja-e a fejét, ha a másik helyiségben leesik valami, ha kint ugatni kezd egy kutya… A legutóbbi cikkem éppen a 0-1 éves kor közötti beszédfejlődésről szólt, ha elolvassa, talál néhány tanácsot arra vonatkozóan, hogyan tudna segíteni a kislánynak. Ha nagyon mozgékony, akkor mondjanak olyan mondókákat, versikéket, amihez mutogatni lehet, és séta közben is keressék az alkalmat arra, hogy mit lehet megnevezni, utánozni. Egyszerű, könnyen utánozható szavakat halljon minél többet (kuka, lámpa, vava, pipi), de beszéljenek hozzá tisztán, nem selypítve, torzítva.
Ha úgy látják, hogy a hallása nincs rendben, vagy 2-3 hónap múlva sem változik a baba beszéde, akkor elsőként kérjenek hallásvizsgálatot, ennek ismeretében lehet tovább gondolkodni.
Üdvözlettel,
Renáta
Még valami!
A most 2 éves lánykám elkezdett dadogni.Ugye kinövi és nem fog később dadogni?
Amúgy a családunk nyugodt,apa is,én is.Veszekedés nincs,se hangosan se titokban.Szerintem normálisak a körülmények.
Kedves Zuzu!
A 11 éves nagyfiú esetében már tudatosult a beszédhiba, a dadogás, ez ennyi idősen természetes, az is, hogy zavarja. Mégis nagyszerű, ahogy kezelik a dolgot: erősítik az önbizalmát, bíznak benne. Sajnálatos, hogy a közelben nincs lehetőség terápiára (az alternatív és para-dolgoknak magam sem vagyok a híve). Ezért a következőket tudom ajánlani, tanácsolni:
– Ha a kisfiú beszél arról, hogy őt zavarja a dadogás, akkor nyugodtan beszéljenek róla! Hallgassák értő figyelemmel, érezze, hogy együtt éreznek vele, hogy a maguk módján igyekeznek neki segíteni.
– ha nem szeretne valamit elintézni, akkor ne erőltessék! Kérdezzék meg, hogy szeretné-e csinálni, ne azért adjanak neki feladatot, hogy kihívás elé állítsák, hanem azért, mert szükség van a segítségére.
– Próbáljanak meg beszélni a gyermek tanáraival, osztályfőnökével, hogy a kisfiút lehetőleg írásban feleltessék, ne olvastassák az osztály előtt! Ahogy olvasási zavarral küzdő gyermekek esetében lehetőséget adunk az írásos számonkérésre, úgy a szorongó, dadogó gyermeket inkább írásban kérjék számon.
– Keressenek olyan iskolán kívüli elfoglaltságot, amit örömmel végez, amiben sikere van, ahol erősödik az önbizalma! Sport, hangszeres zene, tánc, sakk, rajz vagy más művészet, bármi, amihez kedve van és sikereket ér el benne, mind segíthet, hogy az énképe pozitív legyen, hogy lelkileg megerősödjön, hogy oldja a szorongását.
– Próbáljanak meg esetleg pszichológust keresni, aki néhányszor beszélget vele és a családdal. Már néhány alkalom is sokat jelenthet.
A kislány esetében nem lehet megígérni, hogy biztosan nem fog dadogni…De pont abban az életkorban van, amikor a nem folyamatos beszéd jelensége sok kisgyereknél előfordul, tehát ezzel nincs egyedül, ez természetes jelenség, együtt jár a beszédfejlődéssel. Azzal kapcsolatban, hogy vele mit tegyenek és mit ne, szíves figyelmébe ajánlom az egyik cikkemet, ami itt, a Babafalván jelent meg, és a nevem melletti cikkek fülre kattintva elérheti: Nem minden dadogás, ami annak tűnik
Üdvözlettel,
Renáta
Kedves Renáta!
Köszönöm válaszát!A fiam e tanévtől hangszeren tanul,amiben sikeres.Az iskolában is nagyon jó tanuló.Ha olyasmire kérem őt,hogy valakivel beszéljen meg valamit helyettem,vagy vásároljon(olyan helyen ami nem önkiszolgáló) ő mindig szívesen teszi,soha még nem mondta,hogy számára ez kellemetlen.(Szerintem örül,hogy önálló lehet)Érdekes,hogy az öccse aki alig fiatalabb nála és ép beszédű sokkal önállótlanabb és ilyesmit nem is nagyon lehet rábízni,annyira szégyenlős.
A csak írásbeli feleltetés már az én fejemben is megfordult,csak magam sem tudtam kell-e ennyire kímélni..Nagyon kevés a szóbeli felelés egyébként ,inkább dolgozatot írnak.De volt már rá példa,hogy a fiam nehezen tudta volna felolvasni amit magyar órán a füzetébe írt( fogalmazást) és a tanárnője felajánlotta szívesen,hogy felolvassa helyette.Azt hiszem ez a hozzáállás sokat jelentett a fiamnak.
Köszönöm mégegyszer a válaszát!
Kedves Zuzu!
Csak ismételni tudom magamat: az Önök és az iskola, a tanárok hozzáállása a fiú beszédhibájához példás. Ilyen támogató közegben, ilyen elfogadást tapasztalva akkor is boldog felnőtt válhat belőle, ha a dadogása megmarad.
Minden jót Önöknek,
Renáta
Viszont sikerült az önbizalmát erősítenem,olyannyira,hogy nem okoz neki gondot,ha telefonálni kell,boltban kérni valamit az eladótól…egyáltalán nincs az,hogy ő aztán semmit nem intéz el,mert nem mer beszélni.(Jó,lehet.hogy azért kissé szorong előtte,nem tudom)Szeretve van itthon és az osztálytársai is kedvelik őt.Egyedül a szóbeli felelés és a hangos olvasás „izzasztja”meg.Ebben viszont nem tudom hogyan segíthetnék,nincs ötletem.
A logopédus szerint: KINÖVI Én nem tudom,nem hiszem..de bízom benne,hisz mást nem tehetek.Ja és a dadogása nem szokott nálunk beszédtéma lenni,de azt tudom_ő mondja_hogy zavarja.
Ön szerint mit tegyek,hová vihetném? Alternatív-és paradolgok kizárva.Köszönöm!
Kedves Renáta!
Az én gyerekem már nagyobbacska,11 éves (fiú),elég régóta dadog,hol jobban,hol egyáltalán nem-de nem olyan nagyon „kórosan”.1,5-2 éves volt,amikor először dadogott,aztán 5 éves koráig nem volt semmi gond ha beszélt.Az óvónő korainak tartotta,én mégis elvittem logopédushoz és gyermek pszichiáterhez is.Semmi pozitív nem történt, az orvos gyógyszeresen kezelte,de az egész csak arra volt „jó”,hogy tudatosult a fiamban a beszédhibája.Ja a gyógyszer nem ért semmit…Közben új orvos vette át a kezelést,ő is rögtön nyugtatót írt.Az amúgy -bár kissé szorongósabb-NORMÁLIS idegrendszerű gyermeknek!!
Sajnos 100 km-en belül nincs lehetőség terápiára járnunk,az itt nincs…csak gyógyszert írogató orvos:(
Kb. 4 éve nem vittem vissza rendelésre,mert nem láttam értelmét.A tablettákat sem szedi…
é
Kedves Renáta!
Kisfiunk most 3 és fél éves. Időben kezdett el beszálni, nagyon gyorsan szépen folyamatosan beszélt. Kb. 6 hónappal ezelőtt kezdett el jelentkezni a beszédzavar. A gyermek igen gazdag szókincscsel és nagy kedvvel egész nap beszél, mindenről véleménye van. Járulékos tüneteket, légzészavar, akaratlan izommozgások, nem észleltünk. Ha jelentkezik a gond az, szótag, vagy szóismétlés történik, inkább előbbi fordul elő. Vannak napok amikor egyáltalán semmilyen dadogás nincs. Nem nagyon lehet semmihez kötni, két egyforma nap esetén egyszer van egyszer nincs. Az óvónéni (aki egyébként gyógypedagógus is), véleménye szerint sokkal gazdagabb szókincscsel rendelkezik, mint a korához képest kellene. Szépen megfogalmazott mondatokban beszél, sokszor még számunkra is meglepő változatossággal.
Gyermekpszichiáter és logopédus szerint nem kell ezzel még foglalkozni, tegyünk úgy mintha észre sem vennénk. Mi így is teszünk. A doktor úr azt mondta, hogy inteligensebb a gyermek a koránál, persze tudom minden szülö ezt szeretné, ezért az „agya” gyorsabb a beszédénél, ezért lehet ez a probléma.
Mi ezeket a tanácsokat betartjuk, annyit mondtak, hogy ha 4 és fél éves kora körül még mindig lenne probléma akkor visszatérünk rá.
Szeretném megkérdezni, hogy mi a véleménye?
Köszönettel: egy Apuka.
Kedves Apuka!
Egyetértek a többi szakemberrel: a kisfiúnál éppen abban az életkorban jelentkezett a beszédzavar- a nem folyamatos beszéd, amit három éves korban még nem dadogásnak hívunk – amikor több kisgyereknél is észlelünk hasonló problémát. Rohannak a gondolataik, de még nem tudnak mindent gyorsan megfogalmazni, ezért időt nyernek a szótagok, szavak ismétlésével.
Az Önök kisfiánál sem társulnak járulékos tünetek, nincs beszédfélelem, ezek mind nagyon jó jelek, és arra utalnak, hogy ha valóban türelemmel, beleérzéssel kezelik a tünetet, akkor előbb-utóbb jó eséllyel megszűnhet a beszédzavar. Az Önök esetében ehhez minden körülmény adott: jártak szakembernél, az óvónő is segítőkész, tudják, mit kell tenniük (nem szabad dadogónak minősíteni a gyereket, kivárni, amíg kimondja, amit akar, stb…), tehát nincs más dolguk, mint várni és élvezni a gyermekkel együtt töltött időt.
Üdvözlettel,
Renáta
Kedves Renáta!
3 éves kislányunk ragyogóan beszél, egyetlen problémája, hogy nem tudja az s, sz hangot kiejteni, helyette többnyire h-t mond. Mikor érdemes logopédushoz fordulni (most vagy várjunk még 2 évet)?
Válaszát előre is köszönöm!
Ivett
Kedves Ivett!
Ennyi idősen még természetes, hogy egy kisgyerek nem ejt minden hangot tisztán, vagy más, könnyebben ejthető hanggal helyettesíti a nehezebbeket. Egyelőre nem érdemes logopédushoz fordulni, mert háromévesen még nem tudnak a kicsik tudatosan odafigyelni a kiejtett hangokra, nem tudják megkülönböztetni a jót a hibásan ejtettől, tehát a tudatos logopédiai terápiának, a tudatos gyakorlásnak még nem jött el az ideje. Egy-két év alatt rengeteget változik, fejlődik a beszéd, a rossz hangok spontán, maguktól is javulhatnak. Legyenek türelmesek:)
Üdvözlettel,
Renáta
köszönöm szépen! További jó munkát!
Ivett
Kedves Renáta!
Én egy 17 éves srác vagyok, és nagy bajom van az s,zs,cs betűk kiejtésével. Ez egy 3 éve kezdett előjönni. Volt fogszabályzóm is , ennek köze lehet hozzá? Tudna adni olyan gyakorlatokat, melyekkel ezt kitudnám küszöbölni, vagy legalább enyhíthetnék rajta?
Köszönöm a segítségét!
Üdv: Pisti
Kedves Pisti!
Nagyon nehéz látatlanban tanácsot és gyakorlatokat adni egy-egy hang kijavításával kapcsolatban. Lehetséges, hogy a fogszabályzó levételével kicsit módosult az Ön által írt hangok ejtése. Csak Önt zavarja, vagy mások is mondták, hogy rosszul ejti az s-zs-cs-t? Ezeknél a hangoknál a nyelvünk széle felfelé van hajlítva (mi úgy mondjuk a gyerekeknek, hogy „kanálnyelv”), a felső fogsorhoz támaszkodik, és elöl kicsi rést képez, ezen keresztül áramlik ki a levegő. Az ajkunk kerek. Ha kiejti valamelyik hibásnak gondolt hangot, próbálja megfigyelni, hogyan tartja a nyelvét, a száját.
A hangjavítás kezdeti szakaszában fontosnak tartanám, hogy külső segítséget vegyen igénybe! Fiatalemberként sem „ciki” felkeresni egy logopédust,aki megmutatja, hogyan és hova tegye a nyelvét, milyen legyen a szájtartása ahhoz, hogy helyes legyen az s-zs-cs hang. Ha önmagában már jól ejti a hangot, akkor először szótagok, majd szavak olvasásával, ejtésével, később versekkel lehet beépíteni a folyamatos beszédbe a helyes ejtést. Sok gyakorlást igényel… Felnőttekkel foglalkozó logopédust kórházak foniátriai-gégészeti osztályán, vagy amatőr színjátszó körökben találhat, de biztosan szívesen segít Önnek a helyi nevelési tanácsadó vagy logopédiai intézet szakembere is. Mivel Ön már felnőtt, a gyakorlást önállóan is tudja végezni, de a fontosabb lépéseknél szüksége van a logopédusra, aki hallja és látja, hol tart éppen.
Üdvözlettel,
Renáta