Szalai Piroska: „Nagyobb odafigyelést igényelnek a kisgyermekes anyák”

Miért nehéz GYED, GYES után a munkába visszatérni, és hogyan segítheti az állam a kisgyermekes anyákat ebben? Mennyire befolyásolja a  munkaerő-piaci esélyeket a gyermekek száma és életkora?  Mit gondolnak a munkaadók, és hogyan lehet ezen változtatni? Szalai Piroskával, a nők munkaerő-piaci helyzetének javításáért felelős miniszteri biztossal beszélgettünk.

– Az Ön feladata megtalálni és elemezni azokat az okokat, melyek akadályozzák a nők munkaerő-piaci részvételének növekedését, valamint összegyűjteni olyan megoldási lehetőségeket, melyek segítik a női foglalkoztatás növelését. Miért szükséges a női foglalkoztatottsággal külön és kiemelten foglalkozni?

A foglalkoztatás szempontjából van három olyan kockázatos helyzetű csoport ma Magyarországon, ahol a hátrányos helyzet a nőket és a férfiakat egyaránt érinti:  a 25 év alattiak, vagyis a pályakezdők, akik be szeretnének lépni a munkaerőpiacra, a már nyugdíjhoz közeledők, azaz az 55 év felettiek, akik bent szeretnének maradni nyugdíjas korukig, és az alacsony iskolai végzettségűek, akiknek nincs szakmájuk és/vagy érettségijük sem.

 

Létezik azonban egy negyedik csoport is, ahol egyértelműen a nők vannak hátrányosabb helyzetben: ők a kisgyermekes anyák.  A statisztikák szerint ma Magyarországon a 6 évnél fiatalabb gyermeket nevelő anyáknak mindössze 36%-a foglalkoztatott.  Ez az Európai Unióban sajnos még mindig alacsony érték, Szlovákiával holtversenyben állunk az utolsó helyen. Ezért a kisgyermekes anyák helyzetére több figyelmet kell fordítani, és ösztönző, támogatási rendszereket kell számukra – és a potenciális munkaadók számára is – kidolgozni.

– Mi az oka annak, hogy ilyen kevés kisgyermekes nő dolgozik?

Sokan azzal indokolják ezt, hogy Szlovákiában, Magyarországon és Csehországban – ahol szintén alacsonyak ezek a mutatók -, a nők a gyermek 3 éves koráig kaphatják az anyasági ellátásokat. Ám az Unió 28 országából nem három, hanem öt olyan ország van, ahol a gyermek 3 éves koráig van lehetősége az anyának fizetetten otthon maradni. A másik két ország Finnország és Ausztria. Ausztriában mégis a 6 év alatti gyermeket nevelő nők 70%-a dolgozik.  Ott sokkal rugalmasabb a munkaerő-piac, s az anyáknak valós választási lehetőségeik vannak, hogy a család igényei szerint ütemezzék a munkába visszatérést vagy legálisan tegyenek szert kiegészítő keresetre a GYED mellett. Ott sem túl sok a bölcsőde, ott is probléma  a gyermekek napközbeni ellátása, de a munkaerő-piaci szabályozás nem bünteti a kisgyermekes családokat.

– Van különbség a munkáltatók hozzáállásában is? Magyarországon sokszor azért is találnak nehezen a kisgyermekes anyák állást, mert a munkáltatók nem szívesen alkalmazzák őket.

Egy gazdasági társaság profit-érdekelt, hiszen így tud fennmaradni. Fizetnie kell az adókat, a béreket, a bérek utáni járulékokat és nyereséget is kell termelnie. Ehhez a legkisebb költségű olyan munkavállalóra van szüksége, aki hatékonyan és megfelelő minőségben dolgozik.

 

A kisgyerekes anya munkájának minőségével – úgy gondolom – egyáltalán nincs gond. Sőt, sokszor még többet is teljesít, mert az otthon töltött évek alatt megtanult egyszerre többfelé figyelni, hatékonyan szervezni, és még rengeteg olyan dolgot, amit a munkájában is hasznosítani tud.

Akkor mi lehet a probléma? A munkáltatók tavaly még azt mondták, hogy a részmunkaidős dolgozó drágább nekik, mivel felmerülnek olyan fix költségek, amelyeket fizetni kell, függetlenül attól, hogy 1 napot vagy 22 napot dolgozik valaki egy hónapban. Ha egy munkakört ketten látnak el, akkor ezek a költségek is duplázódnak – ilyen például a betanítás, a továbbképzések vagy a munkaruha költsége. Ez ellenérdekeltté tette rövid távon a munkaadót, és rontotta a kisgyermekes anyák pozícióit a munkaerőpiacon.

A munkahelyvédelmi akcióterv idén január 1.-től járulékkedvezményt biztosít többek között azoknak a munkaadóknak is, akik kisgyermekes anyákat foglalkoztatnak. Ezzel a járulékkedvezménnyel biztosan nagyobb költséget tud megtakarítani a munkaadó, mint ami az előbb említett általános költségelemekből pluszban felmerülhet. Ha a munkaadók, napi szinten, rövid távon is érdekeltté válnak abban, hogy kisgyermekes anyákat foglalkoztassanak, akkor ők nem fognak ettől elzárkózni.

Létezik még egy másik gát is: a munkaadó mindig azt az embert akarja kiválasztani az adott munkakörre, akinek a legjobb a tudása ÉS a tapasztalata, gyakorlata. Abban az esetben, ha valaki otthon van két-három gyermekkel három, négy, öt, hat, kilenc évet, akkor a napi, gyakorlati szakmai tudása óhatatlanul megkopik. Mikor vissza szeretne térni a munkahelyére, a munkaadónak döntenie kell, hogy kit tartson meg, a visszatérő kisgyermekes anyát vagy azt, aki őt éveken át helyettesítette, és sokszor választja azt, aki a napi ügyekkel, az ügyfelek gondjaival, bajaival tisztában van.

A gyakorlati tapasztalat szinten tartásához azonban nem muszáj heti 40 órát dolgozni.  Ha meg tudjuk jogszabályi oldalról is oldani a rövidebb, időszaki munkavégzést, akkor az anyák sem esnek ki a munkaerőpiacról, a családok is legálisan juthatnak kiegészítő jövedelemhez és a munkaadó számára is tervezhetőbbé válik a helyzet.

Szalai Piroska

– A munkahelyvédelmi akciótervben biztosított járulékkedvezményeket  mennyire ismerik és veszik igénybe a munkaadók vagy a munkavállalók?

2012-ben 190 ezer olyan nő dolgozott, akinek a gyereke 6 évesnél fiatalabb volt. A munkahelyvédelmi akcióterv keretében a GYED-ról, GYES-ről visszatérő anyák után kaphat kedvezményt a munkaadó, a visszatéréstől számított 3 éven keresztül. Ez nem teljesen ugyanaz a kör, de eddig 30 ezer munkavállaló után igényelték ezt a kedvezményt. A kettő között olyan nagy a különbség, hogy szerintem nagyon sok munkaadó még nem használja ki ezt a költségmegtakarítási lehetőséget. Nagyon fontos azt is tudni, hogy nem csak azok után lehet kedvezményt kapni, akik 2013-ban jöttek vissza GYES-ről, GYED-ről, hanem azok után is, akik korábban tértek vissza, de még benne vannak ebben a három évben.

– Befolyásolja a munkaerő-piaci esélyeket, hogy egy anyának hány gyermeke van és hogy ők hány évesek?

Az egy- és kétgyermekesek nagyjából egyforma foglalkoztatási mutatóval bírnak. A három vagy annál több gyermekes anyák esetében látható először különbség. Ott nem a legkisebb gyermek 6 éves koráig alacsony a foglalkoztatási ráta, hanem a legkisebb gyermek 12 éves koráig. Egy családban, ahol többen vannak, az anyának egészen addig sok az úgynevezett „láthatatlan munkája”, míg a legfiatalabb gyermeke is el nem éri nagyjából a kamaszkort.

Ez után viszont már mindegy, hogy hány gyermeke van az anyának: azoknál, akiknél a legfiatalabb gyermek elérte a 12 éves kort, nagyobb a magyarországi foglalkoztatási ráta, mint az EU átlag! Ebből látszik, hogy a munkaerő-piacon nem általánosságban a nagycsaládosok vannak hátrányban, hanem azok az anyák, ahol a család ellátásával kapcsolatos napközbeni feladatokat össze kell hangolni a munkahelyi követelményekkel.  Ezért igényelnek ők nagyobb odafigyelést.

szalai_piroska

–  Ebben tudnak segíteni az átmeneti megoldásokat lehetővé tevő intézkedések?

Kisgyermekes anyának lenni nem végleges állapot, hanem átmeneti időszak, hiszen a gyerekek megnőnek. Ebben az átmeneti időszakban van szüksége segítségre – katalizátorokra – , mind a családnak, mind a munkaadónak. Ilyen katalizátorok lehetnek az állami intézkedések, mint a már említett járulékkedvezmények vagy a tervezett GYED extra csomag.

– Láthatóak már, elindultak a pozitív tendenciák a női foglalkoztatásban 2012. április 1. óta, amióta Önt miniszteri biztossá nevezték ki?

Érdekes módon, már abban a negyedévben javultak a statisztikák, amelyikben kineveztek: elkezdődött egy jelentős emelkedés. A kinevezésem révén jobban a előtérbe került a téma, elkezdtünk együtt gondolkodni és beszélni róla, és a társadalom gondolkodása elkezdett változni.  A munkavállalók és a munkáltatók is találtak megoldási lehetőségeket ennek hatására a saját kereteiken belül, hiszen másképp nem történhetett volna ekkora emelkedés. Húsz éve, 1992 óta, nem voltak olyan jók a foglalkoztatási mutatóink, mint a tavalyi évben. 2013 első féléves számainak ismeretében pedig úgy látom, a 2013-as teljes év nagyon nagy valószínűséggel kicsit jobb lesz, mint a 2012-es év volt.

Ennek a növekedésnek meg is kell maradnia ahhoz, hogy a 2020-ra tervezett plusz egymillió munkahely – aminek reméljük a fele, tehát ötszázezer, női munkahely lesz – meg tudjon valósulni. Ahhoz, hogy 2020-ra legyen plusz ötszázezer női munkahely, 2,2 millió nőnek kell a munkaerőpiacon lennie. A tavalyi évben 1,78 millióan voltak, tehát van még tennivaló bőven, és szükségesek további intézkedések is.

fotók: Adrián Zoltán

Mentés

Mentés

Szólj hozzá Te is!

Comments are closed.